Már Zala vármegyében is befejeződött a búza aratása, sok helyen már a bálákat is begyűjtötték. Az időjárás az idén is okozott fejfájást, hiszen a hótakaró most is hiányzott a földekről. A termésátlagok ugyan jól alakultak, a gabona minősége azonban elmarad a megszokottól, jóval kevesebbet tudnak étkezési célra használni a tervezettnél.

„Én úgy gondolom, hogy egy jó évet tudunk búza szempontjából zárni, mármint mennyiség tekintetében. Országosan elég gyengék lettek a termésátlagok, Zalában azonban közel 6,5 tonnás lett ez a termésátlag. Alapvetően a probléma ott látszik, hogy a minőség nem megfelelő, a búzának a döntő többsége sajnos takarmánybúza lett, ez az időjárásnak köszönhető alapvetően. Az is az időjárásnak köszönhető, hogy végül is a mennyiség meg jó lett.” - mondta Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke.

Hagyományosan az idei évben is a tüskeszentpéteri malom udvarán tartották a búzaszentelő ünnepséget. A Zala-Cereália Kft. évek óta vállalja, hogy a Zala, Somogy és Vas vármegyéből beérkező adománybúzát megőrli. A malom vezetője, Király László arról beszélt, az idén 500 éves intézmény szívesen csatlakozik a programhoz. Süle Katalin, a NAK alelnöke kifejtette, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program már egyfajta hitvallás.

„Nagyon szépen köszönöm ezúton is mindenkinek, aki részt vesz ebben a programban, bármilyen úton-módon hozzájárul a program sikeréhez, és szeretném megköszönni az adományozó gazdáknak is a részvételt. Tavaly több mint 35 tonna búza gyűlt össze, jelen pillanatban meghaladtuk a 15 tonna beszállított búzaadomány mennyiséget. Természetesen, mint minden évben, az időjárás viszontagságainak köszönhetően Zala az utolsó, ahol zárul ennek a gyűjtésnek a sorozata. Bízunk benne, hogy meghaladjuk idei évben is a tavalyi mennyiséget.” - tájékoztatott Süle Katalin, a NAK alelnöke.

A kezdeményezés 14 évvel ezelőtt indult útjára. Kezdetben Böjte Csabának ajánlották fel a Nemzet Kenyere után megmaradt lisztmennyiséget. Ma már a Kárpát-medence számos településén élőkhöz eljut a magyar búza. Kiemelten fontos ez, különösen az ukrán gabonaválság árnyékában. Erről már Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke beszélt. Hozzátette, az ellenőrizetlen ukrán gabona több problémát is felvet.

„Uniós tagállam vagyunk, ennek a begyűrűző hatása az érződik, mert nem az ukrán gabona jön ide, hanem az ukrán gabonán meghizlalt spanyol sertés például, de jó néhány példát tudnék említeni. Már Ukrajnából nem a gabona jön, hanem éppen az ukrán vágott baromfi jön be, és sajnos már láttunk olyat is, hogy haláleset lett miatta, mert olyan körülmények vannak, és egyébként a minőséget sem a gabonában, sem a húsban, sem másban nem garantálják. nem tudják és nem is akarják garantálni.” - emelte ki Jakab István, a MAGOSZ elnöke.

A MAGOSZ elnöke hozzátette, immár második éve várják a tehetséges kárpátaljai fiatalokat, akik egy ösztöndíj programnak köszönhetően tanulhatnak tovább. Az esemény zárásaként a történelmi egyházak képviselői megáldották a búzaadományt, a felajánlókat, és mindazokat, akik majd részesülnek a lisztből. 

Regman Karola - Keszthelyi TV