November 4. az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulója. A nemzeti gyásznapon Keszthelyen is megemlékezés volt, ahol elhangzott: a szovjet tankok csak a fegyveres ellenállókat tudták elnémítani, még a megtorlások és a feledtetés politikája sem tudta kitörölni a fejekből a hősök helytállását és a forradalom eszményét.
A Szent Miklós temetői '56-os kopjafájánál gyűltek össze a megemlékezők november 4-én. A nemzeti gyásznapon a forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlások áldozataira emlékezünk.
A Statisztikai Hivatal korabeli adatai szerint a forradalom és szabadságharc idején országszerte 2700-an haltak meg – mondta Varga Sz. Gábor, a Vajda János Gimnázium igazgatója. Felidézte, az 1956 decembere és 1957 januárja között elrendelt sortüzekben legalább nyolcvanan haltak meg. Az 1961-ig tartó megtorlás során 229 embert ítéltek halálra, 860 főt hurcoltak el a Szovjetunióba, 25 ezer honfitársunkat bebörtönöztek vagy internálták. A forradalom alatt és után 200 ezer magyar kényszerült az ország elhagyására. Százezrek viseltek valamilyen joghátrányt az elkövetkező évtizedekben pusztán azért, mert ők vagy szüleik ki mertek állni a szabadság ügye mellett.
„Ma néma főhajtással emlékezünk hőseinkre. Ők a behódolás visszautasításával, a börtönbüntetés elszenvedésével, vagy akár életük feláldozásával olyan igazságot hirdettek, melynek ereje hosszabb távon erősebbnek és maradandóbbnak bizonyult az árulók és a hódítók kétes győzelménél. A hősök életpéldája ma is táplálja a szabadság, a demokrácia és a nemzeti önrendelkezés iránti vágyunkat és elkötelezettségünket. Gloria Victis - dicsőség a hősöknek!” - mondta a megemlékezés szónoka.
Az ’56-os kopjafát 1997-ben avatták fel, azóta itt rendezik a forradalom vérbefojtásának évfordulóján a városi megemlékezéseket. A résztvevők koszorúkat, mécseseket helyeztek és tisztelegtek a hősök előtt. A megemlékezést követően engesztelő szentmisét mutattak be a Fő téri templomban.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
