Hazánk első ’56-os emlékművének, a keszthelyi fehér ember szobrának talapzatára vésett idézettel kezdte beszédét a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, minden esztendőben fejet kell hajtanunk azok előtt, akik életüket adták a szabadságért.

 „Nekünk jutott az is, hogy élhetünk a szabadságban, élhetünk a szabadsággal és élhetünk a szabadságért. Egy olyan országot építhetünk, ahol vannak közös értékeink és ahol összetartozunk. Olyan jövőt építhetünk, amely megerősíti a magyarságot és biztosítja megmaradását és olyan biztonságot, melyben mindenki munkája, tehetsége szerint gyarapodhat, léphet előbbre” - fogalmazott a miniszter. 

Manninger Jenő köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy méltó helyén állhat a keszthelyi ’56-os emlékmű. A térség országgyűlési képviselője felidézte, a szobor 2006-os felállításának napján Gyurcsány Ferenc rohamosztagai rárontottak és rálőttek Budapesten a békés emberekre.

„Provokáció és megfélemlítés egyszerre volt jelen. De ez már egy másik történet, ahogy mondják. Sajnos a máig velünk él a történelem és tennünk kell azért, hogy ezt mielőbb, remélhetőleg már jövőre lezárjuk” - hnagzott el a térség országgyűlési képviselőjétől. 

Különlegesnek nevezte az idei megemlékezést Keszthely polgármestere. Nagy Bálint úgy fogalmazott: a keszthelyi emberek kérésének eleget téve méltó helyre került a fehér embert mintázó emlékmű. A szobor történetének felidézését követően a városvezető arról beszélt, hogy az 1956-os események bevilágították a 20. századi európai történelem egét.

„Bár a forradalmat leverték, éppen a lázadás vérbe fojtása mutatta meg, hogy nem azé az igazi erő, aki tankok tetején érkezik, hanem azé, akinek van bátorsága túlerővel szemben is kiállni az igazságért!Ötven évvel később, amikor a Gyurcsány-kormány vízágyúkkal és gumilövedékekkel támadt a budapesti békés tüntetőkre, ugyanebbe a hibába esett: hatalmának erőfitogtatásával ismerte el, hogy valójában nincs mögöttük valódi felhatalmazás. 2010-ben aztán elsöprő kétharmaddal ki is nyilvánította demokratikus véleményét az ország, ám, 15 évvel később ma ott tartunk, hogy azok, akik akkor meg akarták félemlíteni az országot, ma ismét a hatalomra törnek” - fogalmazott Keszthely polgármestere. 

Benke Ferenc 15 évesen harcolt a szovjet tankok ellen ’56-ban, Budapest utcáin. Köszönetet mondott azért, hogy az ’56-os emlékmű méltó helyet kapott. Benke Ferenc felidézte, a Polgári Kör és az Idősügyi Tanács volt az áthelyezés kezdeményezője: „Mi kezdtük meg, hogy a Bohóc térről áthozzák a megfelelő helyre. Minden ’56-os nevében bátran kijelentem, hogy most méltó helyen van a szobor, méltó helyet kapott a város életébe.”

A beszédeket és köszöntőket követően megáldották az új helyre került emlékművet. A fehér embert mintázó alkotásnál elsőként Gulyás Gergely miniszter helyezett el koszorút. A Zala Megyei Kormányhivatal nevében dr. Sifter Rózsa és dr. Varga Andrea hajtott főt. Koszorút helyezett el Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a város nevében Nagy Bálint polgármester és a képviselő-testület tagjai tisztelegtek. Az ünnepi műsorban a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar működött közre. Illyés Gyula Haza a magasban című versét Besenczi Árpás színész, színházigazgató szavalta el. Az ünnepség zárásaként fáklyás felvonulást tartottak. A megemlékezők az egykori Mezőgazdasági Akadémia épületéhez vonultak, mely a forradalmi események központja volt a városban. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV