Szép termések sorakoznak az egyetem fóliájában, folyamatosan érnek a paprikák. Számos fajta megtalálható itt, az erőstől az édesig, a vékony héjún át a vastaghúsúig. A helyi gyűjtés a ’40-es évek végén kezdődött el. Ezt követte a nemesítés, melynek célja, hogy a különböző betegségekkel szemben még jobban ellenálljanak a zöldségek. Keszthelyen a világ sok tájáról származó paprikamagot és genetikai vonalat őriznek, mintegy 500 tétel található itt. Két keszthelyi fajtából, a Senatorból és a Faludiból még most is lehet vetőmagot vásárolni.
„De ugyanúgy fenntartjuk az itt nemesített fajtáknak szinte az összes tételét. Ezek igazából már csak génbanki állományban vannak, forgalomban nincsenek. Igazából a rendezvényt is arra hoztuk a tavalyi évben létre, hogy megismertessük a kiskertesekkel, az érdeklődőkkel, hogy az itt fenntartott tételek, hogy mennyire értékes anyaggal lehet dolgozni. Hogy ezekből a tételekből lehet kiemelni olyat, ami kiskertbe még mondjuk a mai napig is megállják a helyüket” - osztotta meg Salamon János a MATE Kertészettudományi Intézet technikus munkatársa.
A fajtákból tartottak bemutatót a Georgikonon. Dr. Szabó Péter általános campus főigazgató-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, a kertészet nagyon fontos ág az egyetemen, idén is sokan kezdik meg tanulmányaikat mind a kertészmérnök, mind a gyógy- és fűszernövény szakokon szeptemberben. Hozzátette, a Georgikon Campuson nemcsak paprikával foglalkoznak. Gyümölcs- és szőlő fajták génmegőrzése is a feladataik közé tartoznak.
„Nagyon nagy értékek képződtek itt az elmúlt évtizedekben a Georgikonon. A Kertészeti Tanszék 1947-es megalakulása óta egy nagyon széleskörű kutatómunka kezdődött el több területen is és mi ezt az örökséget szeretnénk fenntartani, fejleszteni és olyan szempontból is nagyon fontos tevékenység, hogy ezek a különböző génbanki állományok, akár itt a különböző nemesítési programokban is felhasználhatók, mi ezt az értékmentő, illetve értékmegőrző feladatot nagyon fontosnak tekintjük.”
Az eseményen szó esett a génbakok fontosságáról. Dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója tájékoztatta a publikumot, fontos feladatuk a megőrzés, a gyűjtés, a felszaporítás, a dokumentálás valamint a közreadás. Ezek mellett a biztonsági duplikációk tárolása, illetve országos koordinációja is elengedhetetlen.
„Jelen pillanatban több mint 57.000 különböző fajtát tárolunk Tápiószelén. Ezek a múltból érkezett fajtáink. A valaha a Kárpát-medencében termesztett növényfajoknak a fajtái, és egyben a jövőnk fajtái is, hiszen ezek a növények szolgáltatnak alapot a nemesítők és kutatók számára ahhoz, hogy minél jobb fajtákat tudjanak létrehozni, amik itt a Kárpát-medencében termeszthetőek.”
A hazai fajták jelentősége, hogy az adott tájegységre jellemző környezeti viszonyokhoz alkalmazkodtak. A klímaváltozáshoz való megfelelésben kulcsszerepük van, ezért is fontos a megőrzésük. Az NBGK minden évben publikál ajánlati listát, amelyben a hobbikertészek figyelmét hívják fel a különböző típusokra. A génbankok nem utolsósorban a nemesítőknek is nagy segítséget jelentenek.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV