Az előadáson elhangzott, a Horthy-kor kormánypártjának és ellenzékének viszonya minta lehet a mai korban is. A trianoni békeszerződés után ugyanis talpra kellett állítani az országot, és ebben pártpolitikai hovatartozás nélkül minden politikus partner volt. Nyári Gábor elmondta, ugyan a parlamentben vérre menő viták folytak, de nemzeti ügyekben összefogtak az ország vezetői, és minden körülmények között kiálltak a haza mellett.

„Az ország területének a 2/3-át veszítettük el, illetve a lakosságnak nagyon jelentős részét, a nyersanyagoknak jelentős részét, családok szakadtak ketté. Ilyen helyzetben kellett valamilyen szinten talpra állítani az országot. Ehhez nagy szükség volt arra, hogy a kormánypárt és az ellenzék együttműködjön bizonyos szintig, és meglegyenek azok az alapok, amelyekben egyetértenek, és amelyek mellett együtt tudnak működni. Itt volt látható az, hogy a Horthy-korszaknak – mondjuk úgy – az első 20 éve gyakorlatilag egészen a második világháborúig erről a fejlődő szakaszról szólt, ahol ez a két csoport együtt tudott dolgozni.” - mondta Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár igazgatója.

A beszélgetésen szó esett a Horthy-kor ellenzékének összetételéről is. Nyári Gábor kifejtette, a legális ellenzékbe azok fértek bele, akik elfogadták az állami kereteket, a magyarság segítésén, a haza építésén és Trianon revízióján munkálkodtak. Az illegális ellenzékbe leginkább a szélsőségesek tartoztak, amelyek ellen minden törvényes eszközzel felléptek. A kormányzat világnézete az volt, hogy az országban összefogás kell, és ez nem lehet politikai kérdés.           

„Amikor a történelemről beszélünk, akkor mindig a máról beszélünk. Talán nincs is értelme másként a történelemről beszélni, hanem azért beszélünk róla, hogy a mának szóló tanulságokat, a mának szóló üzeneteket meghalljuk belőle. Azt gondoltuk, amikor ezt a témát felvetettük, hogy a Horthy-kor ellenzékének és kormánypártjának együttműködése a komoly nemzeti célok ügyében, az bizony mond a 21. században is nekünk valamit. Illetve azt gondoljuk, hogy a jövőnek is ad mindenképpen valamit.” - tette hozzá Horváth Szilárd, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője.

A könyvtárban elhangzott, Trianon után a nemzet azért tudott talpra állni, mert volt egy erős identitása, ugyanakkor a politikusok többsége is a nemzet erősítésére törekedett. Emellett szellemi talpraállás is végbement, Klebelsberg Kuno kulturális tevékenységének és a népfőiskolai mozgalomnak köszönhetően. Az ellenzék külföldön is megvédte a magyar érdekeket.

Regman Karola - Keszthelyi TV