Bemutatkozással kezdődött a gyakorlati vizsga első része, a díjlovagló ismeretek bemutatása. Ezt követően csengőszóra indulhattak el. Az idomító programon szintjüknek megfelelő tudásukkal kellett meggyőzniük a vizsgáztatókat, hogy megfelelően elsajátították a készségeket. Egyebek között fél kiskörök, ügetés, vágta, átlóváltás, középlépés is volt a feladatok között. Többen már versenyszerűen lovagolnak, ők bonyolultabb koreográfiát is választhattak. 

„5-6 éves koromban ültem először lovon, akkor kezdtem pónin, még Salföldön. Aztán szép lassan kerültem felfele. Először futószáron lovagoltam és utána kezdtünk el díjugratni a lovammal, aki aztán lesérült. De most várjuk az első kiscsikónkat tőle.” - mondta el Tibol Jázmin hallgató.

Összesen 10-en mutatták be tudásukat az idei záróvizsgán. A ménesgazda képzés legfőbb célja, hogy sokoldalú lovas szakembereket neveljen ki. A tanulmányaikat követően a végzettek nagyobb lovas létesítmények, ménesek telepvezetői, irányítói is lehetnek. Feladataik között szerepelhet, hogy irányítják a tenyésztési munkát, párosítási terveket dolgoznak ki, koordinálják a telep életét, biztosítják a korszerű és piacképes lótartás feltételeit, valamint részt vesznek a lovak és lovasok kiképzésében. A kétéves felsőoktatási szakképzés egyre népszerűbb a Georgikonon. 

„Most ugye 10 hallgató vizsgázik, jövőre reményeink szerint 28 fog már. Ugye mind nappali, mind pedig levelezős szakon működik a képzés. Ami a népszerűség egyik oka, hogy nagyon jók a lovaglási lehetőségek most. Illetve itt a lovardában a lóval kapcsolatos tevékenységeket is, akár a csikónevelést, akár a fedeztetést és bármilyen más lóval kapcsolatos tevékenységet is el lehet sajátítani. Illetve országosan egyedülálló módon van fogathajtás gyakorlati oktatása is, amiből számot is kell adniuk természetesen a vizsgán.” - ismertette dr. Bartos Ádám egyetemi docens, szakkoordinátor.

A díjlovaglás után tételeket húztak a hallgatók. Ezeken lóval kapcsolatos gyakorlati tevékenységek szerepeltek a ló ápolásától az osztálylovagláson át, az állat egészségügyi állapotának felméréséig, vagy akár futószárazásáig. Természetesen a fogathajtó feladatok sem maradhattak ki. Ezzel kapcsolatban három tétel volt. Az első a felszerszámozás, a szerszámok részei, funkcióinak ismerete volt. A második a fogatló befogása és kifogása, itt a főbb hajtó stílusokat is kellett jellemezni. A harmadikban pedig a fogathajtás során különböző feladatokat kellett bemutatni és ismerni a fogatos járművek típusait, főbb részeit. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV