Celosia, bársonyvirág, mályvarózsa. Csak néhány faj, melyek megtalálhatóak a Georgikon Campus tangazdaságában. Mindegyikből több fajtát ültettek, szépen nyílnak. Illatoznak a fűszernövények is. Az egyetem munkatársai itt tartottak vezetést, ahol megtudhatták az érdeklődők, hogy mennyit és hogyan kellett ezekkel foglalkozni ezen a nyáron, hogy ilyen minőségűek legyenek a növények. A klímaváltozás ugyanis nagyban érinti a virágokat is.
Nagyban megnehezíti a kertész szakemberek munkáját, hogy például a közterületekre milyen fajok közül válasszanak. Erről már egy előadás keretében hallhattak a programra regisztrálók. Dr. Orlóci László a Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport vezetője elmondta, legfontosabb feladatuk a génmegőrzés. A Kertészettudományi és Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet foglalkozik az egynyári dísznövények termesztésével, nemesítésével és kutatásával.
„A dísznövény nemesítőink az elmúlt időszakban már olyan kérdésekkel foglalkoztak, ami manapság égetővé válik a klímaváltozásnak megfelelő növényi anyag, vagy egyáltalán a Kárpát-medencében gazdaságosan termeszthető növényeknek a kérdéskörével. Dísznövényekről lévén szó ez nem tonnában mérhető, meg nem élelmiszer jellegű növényekről beszélünk, itt a díszítőérték megőrzése és minél magasabb szintje az, ami fontos nemesítői szándék. És ezeknek a szándékoknak a nemesítőink az elmúlt mondjuk úgy, most már több mint 100 évben megfeleltek, sőt még annál régebben is.”
Dísznövényekre a Georgikon falain belül is szakosodhatnak a hallgatók. Már szakdolgozatok is születtek ezekkel kapcsolatban, ezekről is beszámoltak az eseményen. Az intézménynél az egynyári dísznövényekből mintegy 100 fajjal és fajtával, az évelő lágyszárúak és a fásszárúak 200 feletti taxonszámával dolgozhatnak. Cserepes dísznövényekből is szerepelnek a gyűjteményben, szintén 100 feletti egyedszámban. 2003 óta folyik itt a kertészmérnök képzés.
„A kertészet egy fontos ágazata a dísznövénytermesztés. Hallgatóink két féléven keresztül tanulják a dísznövényekkel kapcsolatos tantárgyakat és ezt követően specializáció formájában is választhatják ezt a régebben szakiránynak nevezett lehetőséget és ebben az esetben még három félévig külön ezzel a szakterülettel foglalkoznak." - emelte ki Horváthné dr. Baracsi Éva egyetemi docens.
Az eseményen az is elhangzott, hogy a nemesítéseknek és a kutatásoknak köszönhetően egyre több egynyári növényről kapnak információt, hogy hogyan viselik a klímaváltozást. A közterekre már jobban meg kell gondolni, hogy egynyári virágokat ültessenek, a magánkertekben azonban továbbra is pompáznak ezek a fajok.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV