Szentmise előzte meg az ünnepséget. IV. Károly király 1917-ben kezdeményezte a magyar hősök emlékünnepét. 1946-tól, a kommunista időszakban a hivatalos megemlékezések elmaradtak, az első állami rendezvényt 1990-ben tartották. 2001-ben ismét törvénybe iktatták, hogy május utolsó vasárnapja a magyar hősök emlékünnepe.

Szendrey Júlia Magyar gyermek éneke című versét mondta el Éles Gréta, az Egry iskola tanulója. 

A megtépázott és megcsonkított haza szinte minden településén állítottak hősi emlékművet – mondta beszédében Szántó András. Az önkormányzati képviselő nagyapja, Rakáts Lajos géppuskás hadnagy könyvéből idézett az első világháborúban szolgáló egyetemi és főiskolai zászlóaljakról. Hozzátette, hősök sokféleképpen születhetnek. 

„Néha csupán becsületes helytállással, mint ahogy azok is hősök, akik szolgálat közben mások életének védelme során veszítik életüket. Egyet viszont nagyon vágyok és kívánok. Zajlanak ma is háborúk szerte a világban, volt is, van is szomszédos országban fegyveres harc. Fiatal gyermekek veszítik el édesapjukat, otthonokat, városokat rombolnak porrá. A világ ma sem békésebb és kiszámíthatóbb, mint bármikor a történelem során. Én azt kívánom teljes szívemből, hogy közülünk és főleg közületek, gyermekek senkinek ne kelljen a hazáért életét áldozni, mártírrá válni. Da ha úgy hozza a sors, akkor legyen erőnk és bátorságunk helyeset cselekedni.”  

Petőfi Sándor megzenésített művét énekelték el az Egry iskola diákjai. A tanulókat dr. Polgárné Posch Judit és Megyei Zsuzsanna készítette fel. 

Ezt követően az önkormányzat, városi intézmények, szervezetek, pártok, civilek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, illetve mécseseit a Várkertben álló világháborús emlékműnél.  

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV