107 név. Ennyi áll a zalaszántói temetőben lévő, II. világháborús hősök emlékművén. Hazánkban 1917-ben született törvény a hősök napjának megünnepléséről, és 1925-ben vált nemzeti ünneppé május utolsó vasárnapja. 1946-ban betiltották a megemlékezéseket, 2001-től azonban országszerte fejet hajtanak az állampolgárok az elmúlt háborúk katonai és polgári áldozatai előtt. A zalaszántói ünnepségen Dr. Palkovics László hangsúlyozta, ma is felelősek vagyunk azért, hogy Európa az európaiaké legyen.             

„Fontos megérteni, hogy mit tettek, és fontos emlékezni rájuk, ez az emlékezés erősít meg bennünket abban, hogy ezt fenn szeretnénk tartani. Az, hogy háború ne legyen, ez én azt gondolom, mindenkinek alapvetően érdeke, de nem szeretnénk más hasonló ügyeket sem. Nem háború természetesen, de elindult egy népvándorlás a világon, és ez bennünket is érint, Európát, Magyarországot. Én azt gondolom, hogy ez egy pont ugyanolyan feladat, és ugyanolyan felelősséget jelent a mai nemzedék számára, amikor meg kell védenünk a hazánkat, meg kell védenünk az Európai Uniót, a tágabb hazánkat, mint annak idején azoknak, akik egyébként a fronton harcoltak.” - tájékoztatott a felsőoktatásért felelős államtitkár.

A zalaszántói emlékművet az országban az elsők között állították 1986-ban. Ekkor még szigorú büntetést, akár börtönt is kaphatott az, aki háborús hősökről beszélt, vagy emlékezett rájuk. A már akkor a helyi honismereti kört vezető Huszti Zoltán 1980-ban vetette fel az emlékmű felállításának ötletét, de a községi tanács megtagadta az engedély kiadását. A később polgármesternek választott történelemtanár azonban fontosnak tartotta az emlékmű felavatását, amely a település életében kiemelkedő szerepet tölt be ma is. 

„Én annak idején több családnál jártam, és láttam azt, hogy milyen szomorúság tölti el a szívüket, hogy a családtagjuk soha nem ért haza a háborúból. Ugyanúgy a zsidóság is elpusztult, katonák is, civilek is. 1980-tól már a Honismereti Kör vezetője voltam, és titokban vagy nem titokban. csendesen megkezdtem ennek az emlékműnek a szervezését, de mivel az akkori rendszer tiltotta, hogy a katonáknak a neve felkerüljön az emlékműre, ezért csak ’86-ban sikerült az emlékművet felállítani.” - mesélte Huszti Zoltán Ferenc, nyugalmazott történelemtanár, a Darnay Kálmán Honismereti és Faluvédő Egyesület elnöke.

A Honismereti Kör tagjai a település központjában állítottak volna emléket a 107 hősi halottnak, ez azonban az akkori törvények szerint elképzelhetetlen volt. Így került az emlékmű a zalaszántói temetőbe, ahol nem csak ilyenkor, de halottak napján is leróják a tiszteletüket a település lakói. A hősök napi megemlékezés zárásaként az önkormányzat és civil szervezetek is koszorút helyeztek el, így tisztelegve Zalaszántó hősi halottai előtt.          

Regman Karola - Keszthelyi TV