A dödölle hazánk egész területén ismert, azonban más más elnevezése van az ország különböző pontjain. Több tájegység is magának vallja ezt az eledelt, a korabeli források szerint azonban zalai eredetű. Az Alkotóházban már reggel elkezdődött a munka, hiszen az étel alapját a krumpli adja, amelyet hámozás és kockázás után főznek meg sós vízben. A worskhop nagy érdeklődésre tartott számot, csak úgy, mint a ház más hasonló foglalkozása.

„Valójában az országban több tájegységen is magukénak vallják a dödöllét, de ez a régi le írásokból adódóan, amik fellelhetők, ezekben a leírásokban szerepel, hogy valójában zalai étel. Ami a régi idők konyhájában, tehát magában a kertben megtalálható volt, amit megtermeltek az emberek saját maguknak, ez volt a hagyma és a burgonya. A zsír, ami hozzá való, a disznótartás szinte minden házban előfordult, hogy disznót vágtak karácsony előtt, hogy maga a hús is meglegyen.” - mondta Büchel Éva bútorfestő népi iparművész, a workshop vezetője.

Az Alkotóházban elsősorban a népi iparművészeten van a hangsúly, de már több olyan alkalmat szerveztek, ahol az érdeklődők együtt süthettek-főzhettek. Ezek a programok még jobban összekovácsolják a közösséget, és jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző foglalkozások résztvevői megismerjék egymást és időt töltsenek együtt. 

„Imádom ezt a helyet, tehát itt olyan közösségérzés van, meg egy kicsi időutazás, hogy bármilyen szakkörre jár az embere, szerintem ezt átéli. Én a bútorfestő szakkörre járok már hat éve vagy ilyesmi, és ez egy nagyon jó kis közösség, ami összekapcsolódott, gyakorlatilag itt vagyunk mindannyian, akik együtt kezdtük, és mindig 1-2 ember jön a csoportba évente, meg van nyári táborunk. Vannak olyan alkalmak, mint ma is, amikor több szakkör, aki itt az Alkotóházban működik összefog, és együtt csinálunk valamit, például egymástól tanulunk.” - tette hozzá Tóth Adél, a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány szakköri tagja.

Az asszonyok savanyú káposztát is készítettek a dödölle mellé, de természetesen nem hiányozhatott a pirított hagyma sem. A főtt krumplit összetörték, majd lisztet kevertek bele. Mindenki kicsit másképp tudta a receptet, így megosztották egymással a tapasztalatokat. A kész masszát ezt követően késsel szaggatták és forgatták bele a hagymás zsírba. A dödöllét ezúttal sütőben pirították, ennek praktikus oka volt, hiszen a nagy mennyiséget így könnyebb volt kezelni. Az Alkotóházban az idén is nagyon sok programmal készülnek.   

„Továbbra is mennek a szakköreink, tehát lesz bőrös szakkör, nemezelő szakkör,  baba-mama horgoló szakkör, ez az NMI szakkörei közé tartozik, bútorfestő szakkör, hímző szakkör és babavarró klub. Ezen kívül lesznek játszóházaink gyerekeknek, ezek általában hétvégén, szombat délutánonként. Nem túl sok, mert ez attól függ, hogy mennyi pályázati pénzt sikerül begyűjtenünk az idénre, és még a tavasszal lesz workshop egy olyan téli, ami sajnos a tudósának a szemműtétje miatt elmaradt, horgolt angyal készítő workshop lesz.” - tájékoztatott Molnárné Riskó Erzsébet, a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A nemezelő szakkör tagjai sem tétlenkedtek. Az Alkotóház széktámláit már évekkel ezelőtt megfestették a bútorfestők, ezekhez készítettek párnákat a résztvevők. Természetesen itt is népi motívumokat használtak, különböző virágmintákat alkottak gyapjúból az érdeklődők.     

Regman Karola - Keszthelyi TV