A fiataloknak elengedhetetlen ismerni a számítógép használatát, hiszen szinte már mindenhol a mindennapok eszköze. Természetesen interneteznek is. Sokszor tanóra, házi feladat, kutatás esetén is szükség van rá. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy leginkább játszanak, vagy egymással beszélgetnek a fiatalok. Saját bevallásuk szerint átlagosan napi 4-5 órát lógnak a neten, leginkább a mobiltelefonon. 

„A középiskolás diákok munkára csak akkor használják, amikor ugye házi feladat van és konkrét feladatokat kapnak. Információgyűjtés a feladatuk. Ekkor használják. De osztályfőnöki órákon és itt informatikaórán is próbáljuk azt az irányt erősíteni, hogy nem csak játék, nem csak a szórakozás, hanem nagyon fontos, kreatív tevékenységek is megjelenhetnek és fedezzék fel az előnyeit is az internetnek, az applikációknak, a programoknak.” - véli Varga-Vertkovci Veronika Cecília a ZSzC Keszthelyi Közgazdasági Technikum informatika oktatója.

Az NMHH friss tanulmányt készített az internethasználók szempontjából. Kiindulópontjuk abból fakadt, hogy kevésbé függ össze az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban azzal, hogy milyen ott a rendelkezésre álló infrastruktúra. Ennek egyik példája, hogy Franciaországban 2023-ban a 16 és 74 év közötti lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap a netet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 uniós tagállamból a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal rendelkeznek. Ugyanakkor Belgium ebben az utolsó előtti helyen áll, mégis a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón napi rendszerességgel. Hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország. 

„Magyarország kifejezetten jól szerepel ebben a versenyben. A 10. helyet értük el 2023-ban és hadd tegyem hozzá, hogy 2015-ben ez még csak a 14. hely volt. Egyébként 2023-ban 88%-a a magyar 16 és 74 év között lakosságnak volt internethasználó." - mondta el Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője.

Hazánk olyan országokat előzött meg, mint Ausztria, Lengyelország, Horvátország vagy például Bulgária. A kutatók szerint a viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy itt az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban. Az első helyezett Hollandiában már csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya, mely mutatja, hogy nálunk is van lehetősége a további fejlődésnek. Ez az idősebb korosztálytól függhet, ugyanis a skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon ez 71 százalék. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV