A város legrégebbi temetőjében áll a Szent Miklós kápolna. A templomra vonatkozó első ismert adatok a XIII. századból származnak. A homlokzaton és a hajóban középkori eredetű falképegyüttes látható, melyek a 14. század végén vagy a 15. század elején keletkeztek. 2004-ben találták meg a freskókat, melyek nagy hatással voltak a 2015-ben alakult Keszthelyi Városvédő Egyesület tagjaira.

„A középkori Keszthelyt szeretnénk jobban ismertté tenni, mert rendkívüli értékek vannak itt a városban, amik freskók formájában mindenki számára elérhetőek; a Szent Miklós temető kápolnájában, a Fő téri templomban és sok minden még itt a múzeumban is” - fogalmazott Csángó Zsuzsanna, a keszthelyi egyesület elnöke. 

Tevékenységükről egy regionális találkozón is beszámoltak a keszthelyi városvédők. A program házigazdái mellett például Szombathelyről, Zalaegerszegről és Várpalotáról, azaz az ősi Pannónia területéről érkeztek egyesületek az eszmecserére A Város- és Faluvédők Szövetsége, azaz a Hungaria Nostra a 80-as évek elején alakult. Az épített örökséggel foglalkozó civil szervezeteket tömörítik. Közös céljuk a helyi értékek megerősítése.

„Nagyon sokszor az állam képtelen olyan dolgokat megoldani, amit viszont megoldanak a civilek, hiszen lehet, hogy valami nem egészen országos, vagy európai érték, de annak a kis közösségnek, akiknek a birtokában van, az mindenképpen annak a közösségnek a legfontosabb és szemmel láthatóan ezeket a problémákat a helyi közösség tudja megoldani” - nyilatkozta Kerner Gábor, aVáros- és Faluvédők Szövetsége, vagyiis a Hungaria Nostra alelnöke.

A regionális találkozó elsődleges célja a tapasztalatcsere volt és hogy módszertani segítséget nyújtanak egymásnak a város- és faluvédők.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV