A világháború hősi halottaiért gyújtottak gyertyát az emlékműnél. Az egykori Huszárlaktanya előtt a városvédők szerveztek megemlékezést a világégés befejezésének 80. évfordulóján. Az egyesület elnöke azt mondta, az épületek, emlékművek néma tanúi az igazságnak és a történelemnek.

„Amikor egy-egy teret, utcát, épületet védünk, s ragaszkodunk a megmaradásukhoz, megújításukhoz, akkor a történelmünkhöz, a város tradícióihoz ragaszkodunk és próbáljuk megmenteni és próbáljuk megmenteni a néma tanúkat, a világégések túlélőit és az igazság hordozóit” - fogalmazott Kerner Gábor a Keszthelyi Városvédő Egyesület elnöke. 

Tar Ferenc történész elmondta, hogy 1940-ben már állítottak emlékművet Keszthelyen, a Fő téren. A Huszárlaktanya előtt pedig 1944. június 11-én avattak mementót, ezt a katonák állították fel és gyűjtötték össze rá a pénzt.

78 többségében honvéd és őrvezető neve olvasható rajta. A történész azt mondta, hogy kis kivételtől eltekintve ők nem keszthelyiek voltak.  Tar Ferenc kifejtette, a háború Keszthelyen 1945. március 30-án ért véget. 

„Bizony megszenvedte ez a város is a háború borzalmait. Az épületek körülbelül 37 százaléka sérült meg, ebből öt teljesen rommá lett. Bombatámadások is érték Keszthelyt 1944 őszén és 1945 elején. Több halott is volt, a legtöbb 1944. november 19-én, akkor nyolcan haltak meg e támadásban.”

Hozzátette, a legtöbb halálos áldozat a zsidóság köréből került ki. Keszthely és a járás területéről több mint 800 ember pusztult el Auscwitzban. 

Az emlékműről elhangzott, hogy a város kétszer is felújította azt, most pedig Fördős Tamás és családja jóvoltából olvashatóak ismét rajta a nevek.  Beszédét Tar Ferenc Gárdonyi Lajos szavaival zárta. Az akkori városbíró az emlékmű avatásán úgy fogalmazott: „E hősi emlékmű túlnő az idő keretén és a reá vésett hősök nevei szólnak a múlthoz, a jelenhez és a jövőhöz.” 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV