Japán vívóiskolák 5-600 éves fogásait is bemutatták a harcművészek. A Balatoni Múzeum japán napján az iaido és kendo harcművészet hazai képviselői jelentek meg, hogy szemléltessék a precizitásra és a fegyelemre épülő formagyakorlatokat. Tradicionálisan készített fegyvereket is láthatott a közönség. Kovács András karkovács munkáit japán minősítők is elismerték. A férfi egy 17. századi műhelyrekonstrukcióban dolgozik.

„Alapanyagban is ugyanúgy dolgozok mint a japánok, tehát tamahaganéból, vashomokból kohósítom az alapanyagot és úgy öntöm ki az úgynevezett tamahaganét, ez egy ilyen fém öntecs, alaptalan fém öntecs és ebből kezdem el kovácsolni, hajtogatni több ezer rétegben a kardot. Faszénnel fűtöm a tűzet, kézi fújtatóval dolgozok, nincsen a műhelyemben elektromos szerszámnak helye, csak kézi kohó, kézi kalapácsok. Ami a modern kort idézi az egy poroltó és egy villanykörte.” - mondta el a kardkovács.

A japán nap kiindulópontja az áprilisi szamuráj páncélrekonstrukciók és a Cseresznyevirágzás kiállítása volt. Rákóczi Ferenc páncéljait most újra bemutatták, de eredeti kimonók is érkeztek egy veszprémi gyűjtő jóvoltából. A Balatoni Múzeumban azt tapasztalják, nagy az érdeklődés a japán kultúra iránt. Gyanó Szilvia néprajzkutató szerint ennek oka az esztétikum és a szépség lehet: „A japán kultúrában, a harcművészetben, az öltözködésben, a hagyományos japán kultúrában nagyon fontos az esztétikum, a szépség, ez ugye a shinto vallásnak is köszönhető, hiszen szinte minden egyes interakcióban, minden egyes kavicsban, mindenben ott van a szellem. Japánban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden szép legyen – gondoljunk csak például a kertkultúrára, vagy a kimonókra, amikből ma is egy gyűjteményt bemutatunk Csomai Zsuzsanna segítségével.”   

A Balatoni Múzeumban ritka, hogy egy távoli világ és kultúra mutatkozzon be. A szervezők szerint ez a program akár hagyományteremtő is lehet. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV