Régi vágya teljesült Sármelléknek az emlékpark létrejöttével. A település polgármestere az avatást megelőző köszöntőjében elmondta, már a ciklus elején megfogalmazódott ennek a fejlesztésnek a terve. Most két pályázati lehetőségnek köszönhetően avathatták fel a parkot a temető melletti háborús emlékmű körül.

„Az 56-os emlékbizottság forrásaiból állítottuk az egyik emlékművet, erre közel 4,9 millió forintot nyertünk el, ezzel tudtuk kialakítani magát az emlékparkot és egy emlékművet felállítani és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő révén lebonyolított pályázaton pedig a Gulag emléktáblát tudtunk kihelyezni, erre pedig 795 ezer forintot nyertünk.” - nyilatkozta Horváth Tibor. 

A Gulag emlékmű előtt a Balatoni Múzeum igazgatója elmondta, történelmünk ezen a korszaka minden család életét befolyásolta és máig élő hatásai vannak. Havasi Bálint kiemelte, a második világháború után 600 ezer, egyes források szerint 700 ezer magyar embert hurcoltak el szovjet munkatáborokba. Hozzátette: „Hogyha ezt a számot nézzük és összevetjük azzal a számmal, hogy a második világháborúban a harcmezőkön hányan estek el, akkor azt lehet mondani, hogy az elhurcoltak száma majdnem kétszerese a harcmezőkön elhunyt katonák számának.” 

Pontos adat nincsen arról, hogy kiket hurcoltak el Sármellékről szovjet munkatáborba. Az ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak.  Ezzel Pál Adrienn helytörténész foglalkozik, aki az 56-os emléktábla leleplezése előtt elmondta, hogy a hatvan évvel ezelőtt kitört forradalomról jóval több adat áll rendelkezésre. Sármelléken jelentős -  három-négyszáz fős - tömeg gyűlt össze a pesti hírek hatására október 25-én, ezt több fotó is tanúsítja. Itt is forradalmi bizottság alakult, de még gyűjtést is szerveztek a faluban. 

„Felhívást intéztek a lakosságnak, hogy gyűjtést szerveznek a pesti elesettek családtagjainak. Akinek amije volt, azokat tudták beszolgáltatni, különböző zöldségeket, gyümölcsöket, tyúkokat, csirkéket, élőállatokat is vittek. Ezeket másnap autóval vitték fel a vöröskeresztnek és a Rókus kórháznak.” - idézte fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket a történész. 

Az önkormányzat azt szeretné, hogy ez a park egy új színfoltja legyen a településnek, ahol a történelmi visszatekintés mellett pihenni, beszélgetni is lehet. A tervek szerint a jövőben egy trianoni és 48-as emlékművet is állítanának ide.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV