A Balaton partján a települések szinte hozzánőttek az erdőhöz. A kilátókból, a távoli tájakon kevésbé látszik, de a korábbi, jobbára fenyőkből álló faállomány helyén ma a karsztbokor a legjellemzőbb. Az őshonos karsztbokor-erdő fő összetevője például a molyhos tölgy, a virágos kőris, a cserszömörce és a különböző berkenyék. A Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészetének vezetője egy Balatongyörök-közeli erdőben arról tájékoztatott, hogy ezt a cserét maga a természet hajtotta végre. Az erdészek csak akkor avatkoznak be, ha az feltétlenül szükséges. "Ebbe az erdőbe be kellett a természetes utak mellett, ami hát található ott is, de nagyon kevésnek ítéltük meg és ezért rásegítettünk makkvetéssel. A makkvetés, ez a legjobb különben a felújítási módok között, tehát a mesterséges beavatkozások között" - mondja Szakács István.

Ezekben az erdőkben a Bakonyerdő Zrt. a természetvédelemmel egyeztetve végzi a területek kezelését. Az erdők nem egyformák: a Keszthelyi-hegységben cseresek, bükkösök és tölgyesek is vannak. Míg a part melletti területeknek elsősorban talaj- és természetvédelmi szerep jut, addig a belső völgyekben inkább gazdasági feladata van a faállománynak. Az úgynevezett “természetszerű” gazdálkodási szemléletet már pár évtizede alkalmazza a Bakonyerdő.

"Utánozzuk a természetet: a fáról lehulló maggal próbáljuk felújítani az erdőket. Ahol ez nem sikerül - mint ahol most is vagyunk -, ahol kevésnek ítéljük meg ezt a természetes magtermést, ott mesterségesen beavatkozunk annak érdekében, hogy az erdő felújítása biztosított legyen" - tette hozzá az igazgató.

Az erdészek a munkájuk során a modern technika lehetőségeit is kihasználják: egy nem nyilvánosan elérhető és fizetős applikáció segítségével tájékozódnak az erdőkben. Az “Erdészeti Szakirányítási Rendszer” nevű applikáció nem csak egy speciális térkép, hanem kimondottan a munkához szükséges adatbázisokat is tartalmazza.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió