Gyönyörűen hímzett tojások - a Balatoni Múzeum Tavaszi Népművészeti Tárlatán láthatók mindezek. Zala megye és a Balaton környékének gazdag népművészeti hagyományait, egyben a húsvéti időszak hangulatát idézi meg az április 27-ig nyitva tartó időszaki kiállítás. A tojás, mint termékenységi szimbólum, meghatározó eleme a húsvéti ünnepeknek. Nem csak étkezési, hanem díszítési célt is szolgál. Régebben viszont mások voltak a szokások.

Gyanó Szilvia néprajzkutató így fogalmazott: "Biztos, hogy húsvétkor kerültek ki a legszebb evőeszközök, a legszebb terítők. Külön szőttes volt erre az alkalomra." Hozzátette: leginkább arra figyeltek, hogy tisztaság legyen a házakban húsvétkor. A dekorálás kimerült abban, hogy a legszebb terítőt tették az asztalra. "A tavaszi nagytakarítás. Ez a mai napig tartja magát és ha egy kicsit megnézzük a történelmet, akkor tulajdonképpen az egész XX. században arról szólnak az adataink, hogy húsvétra ragyogni kell a háznak. Ilyenkor meszeltek, töviről hegyire kitakarították az egész házat, kipucolták a kéményt, a kemencét. Ez már tulajdonképpen az esztétikumhoz is tartozik, és hát a higiéniához is."

Napjainkban nagyon sok dekorációs kelléket kínál a kereskedelem. Tojások, bárányok, nyulak különféle anyagból és módon elkészítve várják, hogy megvásárolják őket. A keszthelyi Alphaparban található Csodaországban már több, mint egy hónappal ezelőtt elkezdték keresni a vásárlók ezeket a termékeket. Kertész Gabriella üzletvezetőtől megtudtuk: "A hosszú tél után szeretik látni a színes virágokat. Keresik még a tojásokat, a nyuszifigurákat és a kisbárányokat. Helyben készítünk koszorúkat, asztali díszeket. Nagy választékból tudnak a vásárlók választani."

Az ünnepekhez illeszkedő díszítés az üzletvezető szerint azért fontos és divatos napjainkban, mert ezek a tárgyak otthonosabbá és kedvesebbé teszik a lakást. Népszerűek az egyéb színes díszítőelemek, mint például a selyemvirág: az utóbbi az élő virággal szemben sokkal tartósabb.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió