A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János általi megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.)[ Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja. Az ünnep másik angol neve (az Epiphany mellett) "Twelfthday", azaz tizenkettedik nap. Pont ez az a 12 nap, ami a különbséget pótolja be a 354 napos holdév és a napév között. Ez a farsang kezdete. A keleti egyházak is a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugrottak érte.

Az ünnepi liturgiát Arszeniosz Kardamákisz mutatta be. A templomban edényben elhelyezett vízbe háromszor belemerítette a keresztet és a száraz bazsalikomból készült csokrot. Az így megszentelt kereszttel és a bazsalikomcsokorral megszentelte először a templomot, majd a megjelent híveket.

Az ünnepi liturgia után a templom előtti téren gyűltek össze a hívek. Majd elindultak a Balaton partra, hogy megszenteljék a tavat. A parton már messziről hallani lehetett a dudások hangját.
A menet kisétált a szigetfürdőre, Arszeniosz Kardamákisz és Kalota József, görögkeleti érseki vikárius vezetésével.

Arszeniosz Kardamákisz egy fakeresztet dobva a Balatonba megszentelte a tavat. Ezt megismételte háromszor. A hagyományokhoz híven egy bátor vállalkozó belement a vízbe és kihozta a keresztet.

A bemutatott szertartással Jézus Jordániai megkeresztelkedésére emlékeznek.
Az Epifánia, vagyis Vízkereszt alkalmából az ortodox egyház tagjai áldást kértek az itt élő emberekre és a természetre.

Keszthelyi Televízió – Szabó Csilla