Egy, a korabeli eseményeket felidéző kisfilmmel kezdődött a hévízi megemlékezés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a városháza dísztermében a város vezetősége és a lakosság együtt gondoltak azokra a hősökre, akikre koncepciós perek, kivégzések, börtön, vagy a hazából való elmenekülés várt, vagy éppen életüket áldozták a szabadság oltárán.
Kurucz Ádám szavalta el az ünnepségen “A walesi bárdok”-at, párhuzamba állítva a vers mondanivalóját a magyarok ötvennyolc évvel ezelőtti tragédiájával. Arany János költeménye után Papp Gábor, Hévíz polgármestere szólt a megemlékezőkhöz.
Úgy fogalmazott: “Ötvennyolc évvel ezelőtt a magyar nemzet világtörténelmet írt. 1956 októberében az egész világ ránk figyelt, értünk aggódott, nekünk szorított. Október 23-án a magyar nép fellázadt a zsarnokság, a totális diktatúra, az idegen megszállók, az erővel rá kényszerített rendszer ellen.” … “A kommunista országokban élők teljes diktatúrát, többpártrendszer helyett egyetlen párt uralmát, a szólás- és véleményszabadság megszüntetését, a vallási szabadság figyelmen kívül hagyását, katonai terrort, kuláklistát és kitelepítést, padlás lesöprést és rekvirálást éltek át nap mint nap.” Papp Gábor arra bíztatott: legyünk büszkék 1956-ra és járjunk emelt fővel.
Hangsúlyozta: a magyarok szabadságtudata az elmúlt években sem kopott meg, bár sok kísérlet történt még a rendszerváltás után is a régi berendezkedés visszaállítására. A jobboldal sorozatos győzeleméről úgy gondolja, sikerült végre a szó nemes értelmében a nemzeti egységet megvalósítani.
A polgármesteri hivatal melletti emlékmű megkoszorúzásával ért véget a hévízi megemlékezés.

Keszthelyi Televízió - Tüskés Balázs