Nemzeti összetartozás napja: együtt mindannyian többre megyünk
Keszthelyen is megemlékezést szerveztek a nemzeti összetartozás napján. Az eseményen elhangzott, hogy ma már szabadon beszélhetünk a nemzetcsonkító békediktátumról. A Trianon-emléknap 2010. óta a nemzeti összetartozás napja. Az első világháborút lezáró békediktátummal a történelmi Magyarország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét veszítette el.
Magyar az, akinek fáj Trianon - Illyés Gyula idézete vezérelte azokat, akik összegyűltek a nemzeti összetartozás napján. A Várkertben álló kettőskeresztnél Manninger Jenő polgármester arról beszélt, hogy ma a magyarok többségének már természetes, hogy beszélhetünk az összmagyarságról. Visszaemlékezett, iskolás korában a történelemkönyvekben nem szerepelt még Trianon.
„Az elmúlt több mint 20 évben mégis csak megváltozott a közvélemény. Elmondhatjuk, hogy most már beszélhetünk összmagyarságról, azt is tudjuk, hogy csak magunkra számíthatunk, Önökre, akik itt vannak számítunk, a magyar közösségekre és igenis láthatjuk azt, hogy él Magyarország, nem csak Magyarország területén, hanem Magyarországon kívül is” - mondta a város első embere.
A magyarok jogáról szólt beszédében a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Dr. Kovács Kálmán Árpád hangsúlyozta, nemzetünk elsődleges joga a saját öntudatához van. 123 évvel ezelőtt ettől a jogunktól az a nagyhatalmi konszenzus akart minket megfosztani, ami ma is a fejünk felett akar dönteni. A szónok szerint ebben a térségben mi magyarok vagyunk az egyetlenek, akik megtanultuk, hogy nem éri meg egyetlen egy nagyhatalom szolgálatába állni. Rámutatott, a szálak összekötésében vagyunk érdekeltek: „Szőjük újra azokat a szálakat, amiket annyiszor meg akarnak még most is szakítani bennünk és annyiszor még a földre dobva is meg akarnak előttünk taposni. Nem! Ezeket mi felvesszük, a saját nemzettestvéreinket is és a velünk együtt lakó népekkel való testvériségnek a szálait is újra felvesszük és elmondjuk, hogy együtt mindannyian többre megyünk és többre is mentünk, mint egymás ellenében.”
A tudományos főmunkatárs hozzátette, ma nem a trianoni Magyarországon élünk, hiszen több sikeres revíziós törekvés volt, például Sopron, Pécs vagy Mezőkövesd térségében.
A megemlékezésen a Nagyváthy Néptáncegyüttes és a Vajda János Gimnázium diákjai működtek közre. Zárásként mécseseket helyezett el a kettőskeresztnél a város, a rendvédelmi szervek, a történelmi egyházak és a keszthelyi intézmények képviselői, illetve a civilek.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
