Nagycsütörtökön elhallgattak a harangok, a mondás szerint „a harangok Rómába mennek.” Ettől kezdve sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól a templomokban, legközelebb csak nagyszombaton.Üresen áll az oltár, nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Nagypénteken ez emlékeztet a Golgotára, ahol Jézus kereszthalált halt.

Tál Zoltán, plébános: „Nagypéntek urunk keresztre feszítésének az emléke. Ezen a napon az egész egyház a megváltás misztériumára figyel. Nem mutatunk be ősi keresztény hagyomány alapján ezen a napon, nagypénteken szentmisét, csak az úgynevezett előkészületi csonka mise zajlik, egy igeliturgia, hódolat a kereszt előtt, szentáldozás, majd csendben kivonul a templomból Isten egész népe.” 

Nagypénteken világszerte tartanak keresztút-járást. Ennek során Jézus Jeruzsálemben tett útját követik végéig – általában a templom falán elhelyezett tizennégy stációnál. Ez Jézus halálra ítélésével indul, bemutatja a megváltó szenvedését, kereszthalálát és eltemetését. Nagyszombaton szintén nincsen szentmise, de egy esti szertartással már megkezdődik a húsvéti vigília. A vasárnap reggeli szentmisén van lehetőség az étel megszenteltetésére és így véget ér a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV