A nagypénteki szertartás az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll, nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Nagypénteken ez emlékeztet a Golgotára, ahol Jézus kereszthalált halt.

A keresztút évszázadokra visszatekintő hagyománya során Jézus szenvedéstörténetének 14 állomását elevenítik fel a katolikusok. Ennek során Jézus Jeruzsálemben tett útját követik végéig – általában a templom falán elhelyezett stációknál. A Fő téri templomban bérmálásra készülő diákok olvasták fel a szenvedéstörténet egyes mozzanatait. A keresztet Polgár Domonkos vitte körbe. A ministráns szerint a különböző állomásokból ma is meríthet az ember: „Például amikor Jézus elesik a kereszttel az azt tükrözi, hogy akármilyen mélyen is vagyunk, mindig fel tudunk állni valahogyan.”  

A világ számos pontján délután 3 órakor rendezik a keresztutakat. Tál Zoltán plébános elmondta, hogy ilyenkor megemlékezünk arról, hogy Jézus értünk szenvedett és ez a kínszenvedés a mi megváltásunkat, üdvösségünket hozta. 

„A nagypéntek üzenete, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta oda érte, hogy mind az, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Így az atya szeretete és irgalma, a világ, a bűnös világ, amit mindig hív a megtérésre, újra és újra szembetalálja magát a bűn mélységével. Ugyanakkor az egyház biblikus tanításán keresztül Isten irgalmassága és az ő szeretete jelenik meg” - nyilatkozta Tál Zoltán. 

Nagypéntekhez hasonlóan nagyszombaton sincsen szentmise, de egy esti szertartással már megkezdődik a húsvéti vigília. A vasárnap reggeli szentmisén van lehetőség az étel megszenteltetésére és így véget ér a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV