Farkas László plébános áldotta meg a nemzeti lobogót és Egeraracsa új címerét. Mostantól ez jelképezi a zalai dombok között húzódó 300 lelkes települést. A Keszthelyi-járásban, Zalaapátitól délre fekvő kis falunak korábban nem volt címere.

„Úgy gondolta a képviselő-testület, most már idestova egy éve - hogy terveztessük meg a címerünket és készíttessük el egy hivatásos tervezővel. Azért is jött ez az ötlet, mert Egeraracsának nem volt címere és saját zászlaja."- mondta el Dancs László polgármester.

„Tulajdonképpen a település földrajzi és történelmi adottságait jeleníti meg.” -  Orbán Ildikó, tervező magyarázza a címer jelképeit. A reneszánsz pajzson megjelenik a falura jellemző szőlőtermelés és az égerfa is. A keresztben futó ezüst pólya a települést átszelő Bárándi-patakot szimbolizálja, mely egykor szétválasztotta az 1880-ban egyesült két településrészt, Egert és Aracsát. A grafikus hölgynek nem ismeretlen a címertervezés. Heraldikával, azaz a címertannal foglalkozó szakemberek és a helyiek segítségével tervezte meg korábban a közeli Esztergályhorváti és Bókaháza címerét is.

„Úgy érzem, hogy színeiben is - ami az élet, az erő, a természet színeit jeleníti meg - sikerült talán egy olyan címert létrehozni, alkotni, ami az itt élőknek is kedves lesz és úgy érzik, hogy az övüké. Tehát olyan szimbólum, egy olyan jelkép, ami összeköti a falut és egy kötődő, mély identitást is segít.”   - értékelt a grafikus. 

A címer és zászlóavató ünnepségen részt vett Manninger Jenő. A térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy Zala megyében szinte minden településnek meg van már a címere. A politikus kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy az itt élők azonosulni tudjanak környezetükkel, történelmükkel. 

„Másképp élhet ez a 300 ember mondjuk egy falun még mindig, mint egy nagy lakóépület lépcsőházában(...)ezt az előnyét kellene kihasználni, hogy itt az emberek ismerik egymást, ismerik a környezetüket, van közös történelmük és vannak közösségek." - magyarázta az új címer jelntőségét a képviselő.

Egeraracsa egyébként Zala megye legősibb településeinek egyike. Már 1019-ben a zalaapáti apátság számára tizedfizető hely volt. Az egyesítésig külön településként élő Eger neve feltehetően az éger névből eredeztethető, mely a környező erdők leggyakoribb fafajtájára utalhatott.Aracsa neve pedig személynévből, a XIII. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV