„Hogy elvigyük a telet.” - válaszolja Szabó Lili, arra a kérdésre, hogy miért gyűltek össze az udvarban az óvodások. Kiszebábokkal a kezükben várták a gyerekek, hogy felerősödjön a tűz. Az Életfa Óvoda mind a nyolc csoportja készített külön-külön kiszebábot. 

„Fogtunk két karót, összekötöztük madzaggal, papírokat tettünk rá.” - részletezi a bábu elkészítésének műveletét Bámer Zsombor.  

„Rajzoltunk neki egy csúnya arcot, de az…a télnek az azért nem árt, mert nem olyan könnyen űzzük el. Hát ez a probléma!” - így szólt Havasi Benedek, aki rögtönzött időjárásjelntést is tett, miszerint a felhők is azt mutatják, hogy jó idő lesz.

A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódik a kiszebábu készítése.  A tradicionális népi ünnepeken a tél, a böjt és a betegségek megszemélyesítője volt a főleg gyerekek által készített bábu. A babona szerint a kiszebáb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól.

 Az óvodások által fabrikált kisebb és nagyobb bábuk énekek és mondókák kíséretében kerültek a tűzbe. Az Életfa óvodában már több mint 25 éve ápolják ezt a hagyományt.

„Azért szeretjük ezeket a hagyományokat ápolni az óvodában, mert felnőttet, gyereket egyaránt épít. A felnőttek tudják ennek a mély lelki okait, hogy ez miért van. Ilyenkor befelé fordulunk, mert ez ellentéte a következő ünnepkörnek, a nagyböjtnek. A gyerekek pedig azt érzékelik belőle, hogy ilyenkor elmegy a tél, jön a jó idő és következik egy változás.” - mondta el kérdésünkre az óvoda vezető-helyettese, Szabó Árpádné.

Az óvónők szerint a gyerekek nagy örömüket lelik ebben a farsangot záró szokásban. Énekeket, mondókákat tanulnak, nagy zsivajt csaphatnak, hogy jobb elűzzék a telet. Ugyanakkor a kézügyessége is fejlődik az apróságoknak a bábuk készítésekor. Volt olyan kisgyerek, aki annyira megszerette az általa készített kiszebábot, hogy alig akarta a tűzbe dobni.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV