"A három dimenziós modell esetében a műtárgy az teljesen körbeforgatható, minden oldalról megnézhető, kicsinyíthető, nagyítható és ami nagyon izgalmas és szakembereknek nagyon fontos, hogy még mérhető is.” - Havasi Bálint egy bronzkori baltát mutat a digitális archívumban. A múzeumigazgató szerint nem csak a kutatásban, hanem az oktatásban is nagy jelentősége van a három dimenziós archívumnak. Internet hozzáféréssel bármelyik iskola tanóráján be lehet mutatni a kívánt leletet. A Balatoni Múzeumban két éve indult el a digitalizálás, több lépcsőben.

„Az első lépcsőt még 2014 első negyedévében elértük. Ott az volt a cél, hogy a Keszthellyel foglalkozó képeslapokat digitalizáljuk és tárjuk a nagyközönség elé. A következő feladat az volt, hogy a Balatoni Múzeum gyűjteményéből a teljes képeslapanyagot digitalizáljuk és feltöltsük a rendszerbe, majd elkezdtük a fotótárunknak a digitalizálását és következtek magángyűjtemények. Azt lehet elmondani, hogy mára ötvenezer képeslap, fotó és ezen túl három dimenziós modell került fel a rendszerbe.” - mondja Havasi Bálint.  

A digitalizálást tizenegy kulturális közfoglalkoztatott végzi a Balatoni Múzeumban. Az ő kezeiken keresztül kerülnek be a fotók, képeslapok és egyéb dokumentumok az archívumba. Horváth Szabina a kezdetektől részt vesz ebben munkában.    

„Ez alatt a két év alatt mindig volt valami újdonság, amit felfedeztem. amikor elkezdtük, egy teljesen új világ volt, azért száz éves képeslapokat nem gyakran nézeget az ember és főleg úgy, hogy én sokáig nem laktam Keszthelyen. Nekem teljesen újdonság volt ez a régi Keszthely környéki világ. Szerintem ez a legizgalmasabb egy helyi embernek, hogy láthatja, hogy milyen volt az élet itt korábban.” - szólt a munkájáról Horváth Szabina. 

A munka a Magyar Nemzeti Digitális Archívum programjának köszönhetően zajlik. A Manda finanszírozza a dolgozók bérét és adja a tárgyi eszközök egy részét. Jelenleg mintegy száz aktív közgyűjtemény, oktatási és művelődési intézmény működik közre a digitalizálásban ötszáz fővel.

Képes Gábor, a Nemzeti Digitális Archívum főosztályvezetője elmondta, hogy a digitalizált dokumentumok száma már milliós nagyságrendű. Ha hozzávesszük az ún. metaadatokat, melyek lényegében a képekehez, tárgyakhoz tartozó leírásokat és egyéb tulajdonságoat tartalmazzák, már tízmilliós nagyságról beszélhetünk. 

A Mandánál jelenleg egy új adatbázis tesztüzeme zajlik. Pár hónap múlva így sokkal összetettebb keresésekre is lehetőség lesz az intézet oldalán. További terv, hogy egyre több digitalizált dokumentumot osszanak meg az Europeana nevű nemzetközi oldallal.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV