Énekszóval vonultak ki a templomból a hívek. Az Oltáriszentséget Bacsa Dávid káplán hordozta körbe a baldachin alatt. Az épület előtt felállított oltároknál a négy evangélistától olvasott fel az egyház képviselője, majd a résztvevőkkel együtt könyörögtek az Úrhoz. A főünnepen nagyon sok ministráns működött közre, akik maguk is fontosnak tartják ezt a liturgiát.

„Én mindig szeretek itt a templomban szolgálni, ugyanis a családomnak nagyon fontos, illetve nekem is a vallás. Éppen ezért minden vasárnap itt vagyok a templomban. 10 éve ministrálok már, és főministráns vagyok itt a templomban. Szeretek szolgálni, különösen ilyen nagy miséken, nagy eseményeken, ugyanis fontosnak tartom, hogy ápoljuk a hitünket.” - mondta Lóth Levente, a Kis Szent Teréz Plébánia ministránsa.

Az úrnapja gyökerei a 12. századig nyúlnak vissza. Kötelező ünneppé IV. Orbán pápa tette 1264-ben. Általános szokás a sok virágdísz és a virágszőnyeg. Az Oltáriszentség útvonala mentén a gyerekek rózsaszirmokat szórnak. A néphit különleges varázserőt tulajdonít ezeknek a növényeknek. A Kármelita Bazilikában is exkluzív virágkompozíciókkal készültek az úrnapjára.

„Az úrnapja a négy sátor díszítésével, felállításával szokott történni. Régebben valóban lombsátrakat építettek erre az ünnepre, és minden egyes evangélium, a négy evangélium felolvasása ezekben a sátrakban vagy a sátrak előtt történt – a méretétől függően. Itt már régóta inkább ilyen oltárt készítünk, ami virágdekorációval van feldíszítve.” - tette hozzá Pálfi György.

IV. Orbán pápa halála után az ünnep egy ideig feledésbe merült, hazánkban azonban 1292-től folyamatosak voltak a körmenetek. Ma már világszerte megtartják az úrnapját a katolikus országokban. Keszthelyen is mindkét templomban celebráltak ünnepi szentmisét és körmenetet. Az ünnep Jézus valóságos jelenlétének szimbóluma is.

„Itt van velünk, nem csak minden szentmisében, de a szentmise után is, hiszen őt őrizzük a tabernákulumban. Amikor körmenetben visszük őt a mostrantiaban, akkor felvállaljuk az egész város előtt, hogy őhozzá tartozunk. Kicsit olyan, mint amikor valaki szerelmes a másikba, és kézen fogva jár vele az utcán, hogy lássa az egész világ, hogy hova tartozik.” - tájékoztatott Bacsa Dávid, a Kis Szent Teréz Plébánia káplánja.

Régen szokás volt az úrnapi munkaszünet, ezt szigorúan betartották a hívők. Az Oltáriszentség körbehordozásának pedig a gonoszt, a betegséget és a természeti csapást elűző erőt tulajdonítottak.  

Regman Karola - Keszthelyi TV