Úrnapjának fő eseménye a körmenet. Ilyenkor körülhordozzák az oltáriszentséget, kiviszik a templomból, hogy a hívek és a katolikus egyház kifejezze iránta érzett tiszteletét.  A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel. A Kis Szent Teréz Karmelita Bazilika ünnepén egy oltár a templomban, míg három az épület előtt kapott helyet.

Minden állomásnál rövid szertartás keretében olvastak fel a szentírásból. A körmenet állomásai közt a pap baldachin alatt viszi végig az oltáriszentséget, útjába gyermekek szórnak virágszirmokat. Az állomásokat is gazdagon díszítették virágokkal, ezt a hívek felajánlásának és munkájának segítségével tehették meg.

„Kijövünk a templomból és lehetőleg a külső helyszíneken készítünk díszítéseket. Ezzel a külvilágnak és a híveken kívüli embereknek is megmutatjuk azt, hogy mi ehhez a hithez, ehhez a valláshoz vagyunk hűek és ezt az ünnepet nagy szeretettel ünnepeljük” - nyilatkozta Pálfi György. 

Úrnap az egyik fő ünnepe az egyháznak, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. A körmenet a 13. századtól terjedt el, 1264-ben IV. Orbán pápa tette ünneppé ezt a napot. Azóta ez a nap az egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma, a legünnepélyesebb hitvallás. 

Mezei András plébános: „Mi bátran felvállaljuk, hogy Krisztus az élő kenyér, ő a mi testünk és lelkünk tápláléka. Azt mondja Jézus, aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van és ez nagy öröm, a mi büszkeségünk és kivisszük. Azt gondolom, hogy méltó módon tudtuk megünnepelni.”

Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV