Időutazásra invitálja a közönséget a fenékpusztai római erődbe a Balatoni Múzeum. Szombaton nyílik meg a Castrum Virtuale elnevezésű tárlat, mely Heidelberg után Keszthelyen is bemutatja, hogy nézett ki a késő ókori erőd Fenékpusztán. A kiállításhoz kapcsolódik egy tudományos konferencia, ahol régészek és építészek tárgyalják, hogy milyen lehetőségei vannak egy régészeti park kialakításának.
Grandiózus rekonstrukciókon és részletgazdag maketteken jeleníti meg a kiállítás a népvándorlás korában is lakott római erődöt és belső épületeit. A múzeum munkatársai úgy állítják össze a tárlatot, hogy a háromdimenziós ábrázolások segítségével a látogatók szeme elé táruljon, milyen is volt a 400x400 méteres alapterületű, 44 darab kerek toronnyal erődített hatalmas erőd. A kiállítás április 25-től a heidelbergi egyetemen volt látható, most bővített tartalommal tekintheti meg Keszthelyen a közönség.
Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója: „Bemutatjuk egyrészt a 2009 és 2017 között folyó ásatásoknak az eredményeit, megmutatjuk a látogatóknak, hogy hogyan nézhetett ki az erőd a IV. és VII. század között, egyes periódusokban. És bemutatunk egy elképzelt jövőt, hogy hogyan lehetne ezt az erődöt a nagyközönség számára bemutatni.”
Erről az elképzelt jövőről szól a kiállításhoz kapcsolódó kétnapos konferencia, melyet a Balatoni Múzeum és a lipcsei GWZO intézet szervezett. Az Amazonban tartott tudományos tanácskozáson régészek, építészek és műemlékvédelmi szakemberek tárgyalják a római emlékek rekonstrukciós lehetőségeit, módjait és problémait. A középpontban természetesen a fenékpusztai késő ókori erőd áll. A szakemberek szerint Fenékpuszta mind a mai napig javarészt beépítetlen területe kiváló lehetőséget nyújt a régészeti emlékek sokoldalú bemutatására.
„Fenékpusztának is nagyon nagy esélye lenne az, hogy egyelőre a nyugati részen, ami a majorság felé esik, ott beindulnának a térrendező, zöldterület rendező munkálatok, amik nem féltétlenül azt jelentik, hogy egy az egyben visszaépítünk egy erődöt, vagy egy tornyot, vagy egy-egy épületet, hanem először tényleg az lenne a lényeg, hogy a térelemeket, amik a római korban jelen voltak, valamilyen formában vizualizálni tudjuk” - nyilatkozta Heinrich-Tamáska Orsolya, a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Leibniz Intézet munkatársa.
A konferencián kiderült, hogy a teljes és részleges visszaépítés és térrendezés mellett nagy lehetőségek rejlenek az okos eszközökben, melyek segítségével a virtuális térben mutatható be az erőd.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
