A vizek mellett sétálók és kirándulók körében még mindig gyakran fordul elő, hogy kenyeret dobálnak a part mentén úszkáló vízi madaraknak. Ezzel azonban komoly veszélybe is kerülhetnek az állatok. Az etetett tollasok ugyanis ősszel nem vonulnak el. Az elkényelmesedett állatoknál ezért nagyobb a jégbe fagyás veszélye télen. Fokozza a problémát az is, hogy azok a madarak, amelyeknek eleséget dobálnak, nem mennek ki a partra legelészni, hanem egyoldalúvá válik a táplálkozásuk. Ez bélbetegséghez is vezethet. A szülők pedig a fiókákat is az etetőkhöz vezetik. A kicsik nagy része a kenyeres táplálás miatt röpképtelenné válik, ezt angyalszárny betegségnek nevezik. Ezek mellett számos más veszélyt rejt magában az etetés.

„A rengeteg bedobált, el nem fogyasztott szerves anyag rontja a vízminőséget. Helyi szinten jelentős patkányinváziót generál. Ahogy ősszel egyre kisebb területre, ahogy fagynak be a vizek, az egyre kisebb területen összeszoruló madarak között egyre több lesz az agresszió, megsérülnek. Nagyon gyakran lehet látni a Balatonon horgot nyelt hattyút. Ez is a madáretetőknek a hibája. Ugyanis normális esetben a hattyúk, a libák, a récék az embertől akár több száz méter távolságban lennének.” - hangsúlyozta Orbán Zoltán az MME szóvivője.

A tömegével itt maradt madarak között fokozódik a sérülésveszély, valamint a fertőző betegségek, többek között az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedése. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a péktermékekkel árthatunk. Semmilyen hozzátáplálásra, még a kacsaetetőkből származó táplálékra sincs szükségük az állatoknak. A természetvédelmi egyesület ezért kéri, hogy ne etesse senki a vízi madarakat, ezzel segít nekik a legtöbbet.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV