A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban zajlik a szerda esti szentmise, természetesen hamvazószerda jegyében. Ezen a napon veszi kezdetét a nagyböjt időszaka. Németh Áron Csaba már húsz éve tartja magát a böjtöléshez: "Ez egy lehetőség végül is, hogy az ember a fölösleges dolgokat elengedje és az igazán fontosra, a feltámadásra, Jézus személyére koncentrálhasson. Hát ez a böjtnek a lényege. Nem annyira az, hogy szívességet teszünk az Istennek, lemondunk valamiről, hanem helyet készítünk a szívünkben az igazán fontos dolgok befogadására" - véli.

A hamvazószerdai szentmisét Merva Péter káplán tartotta. Elmondta: az alamizsna, az imádság és a böjt az a három olyan dolog, ami stabillá teheti a nagyböjti időszakot, amely fokozott önmegtartóztatást jelent a hívő számára. "Főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás, szorosabb értelemben pedig az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és az ivásban. Mi lehet a célja, mi a célja a böjtnek? Célja a lelkek felemelése a testi vágyak megfékezésével, és a bűnbánat helyes kifejezése" - tette hozzá.

A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus negyven napos böjtjét követi. Hamvazószerda neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Napjainkban az egyházi szertartás során szentelt hamuból keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Fontos tudni, hogy böjtölni nem csak a húsételek mellőzésével lehet. "A lelki megtisztulás az a húsvétra való felkészülés a keresztény világ legnagyobb ünnepére, Krisztus feltámadására. Így fontos, hogy a belső lelki megtisztulásunk ajándéka legyőzni önmagunkat, böjtölni, ételt megvonni magunktól. A szem, vagy a fülek böjtje, vagy éppen a csend, hogy nem beszélünk annyit, nem hallgatunk annyi tévét, rádiót, nem ülünk annyit a net előtt" - mondta el Tál Zoltán plébános.

Mivel vasárnapi napon, az Úr napján nincsen böjt, a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki az önmegtartóztatás időszaka.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió