Száz másodpercre megszólalt a harangszó Gyenesdiáson is. Jelezve a szomorú évfordulót. Trianon 100. évfordulóját. Az emlékparkban tartott trianoni megemlékezésre nagyon sokan érkeztek.
"Az idei esztendőben június 4-én csöndesen emlékezett meg képviselőtestületünk a Trianonról,s úgy gondoltuk, hogy ősszel visszatérünk még hiszen a COVID elmúltával, a Burgonyanap alkalmából mi a partner településeket és Csikszenttamás testvértelepülését invitáltuk, hogy jöjjenek el,jöjjünk el és egy főhajtással együtt tisztelegjünk a nemzeti összetartozásunk mellet. Természetesen egy picit kötetlen módon is tudjunk találkozni. Sajnos a kötetlen találkozó a határon túli nemzettársakkal elmaradt, anyaországbeli települések érkeztek meg."-mondta el Gál Lajos polgármester.
Gál Lajos polgármester idézte fel a történelmi eseményt. Felelevenítette a békeszerződés egykori aláírásának, mint nemzeti gyásznapnak az emlékét. 1920 június 4-ét, amikor a versaillesi Nagy Trianon kastélyban aláírt békediktátummal megpecsételődött hazánk jövője, amivel átírták a családfákat az országrészek elszakításával. Az ünnepi percekben felcsendültek versek, énekek, amik a magyarságot, a haza megcsonkítását, a szívekben dúló örök szomorúságot idézték meg. Kenesei Aurélia, Erdélyből Gyenesdiásra költözött lakos életútján keresztül mutatta be a hazájuktól elszakított magyarok érzéseit. Az ünnepségen olvasták fel Gyenesdiás erdélyi testvértelepüléseinek üzenetét. is. Azt követően a térség országgyűlési képviselője, Manninger Jenő szólt a megjelentekhez. Ünnepi beszédébe idézte a magyar békedelegáció elnökének, gróf Apponyi Albertnek gondolatait.
"Nem titkolhatjuk el mindenek előtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett. E megütközés könnyen magyarázható. A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei minden esetben szigorúak,de közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges oly területi változásokat,mind azok mint amilyeneket velünk elfogadtatni akarnak.. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének 2/3 és népességének majdnem 2/3 részét és megmarat Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak."- mondta el ünnepi gondolataiban Manninger Jenő.
A képviselő az összetartozás jegyében köszönetet mondott a magyar népnek azért, hogy az elmúlt 100 évben a magyar identitás élt és él napjainkban is.
Az ünnepélyes szalagátvágást követően Zichy Emőke református lelkész áldotta meg azt 2,5 méter magas, 100 éves fából faragott szobrot, alján, a nagy Magyarország installációval ,amelyet a 100 éves katasztrófa , a nemzeti összetartozás emlékére Bálint József fafaragó alkotott ,aki nagy örömmel tett eleget Gyenesdiás felkérésének.
"Nem csak azért mert egy trianoni emlékmű, hanem csak azért is számomra fontos, mivelhogy megalakult Magyarország Szabadalkotó Művészeti Csoportja, s ennek az összegét amit megkaptunk, ez fedezte annak a programnak a költségeit ami az idén nyáron elkezdődött Magyarországon."- mondta az alkotó.
A magyar történelem legszomorúbb fejezetének emlékére állított szobornál az ünnepség résztvevői koszorúztak és elhelyezték a megemlékezés virágait.
Hegedüs Éva - Keszthelyi Televízió