Márton napja fontos volt a népi kalendáriumban, hiszen erre a napra forrt meg az újbor. A Balatoni Múzeum Néprajzi gyűjteményében több boroskancsót, pincekulcsot és hébért is őriznek, melyek kapcsolódnak ehhez a naphoz. November 11-én már lehetett zárni a hordókat is. Gyanó Szilvia néprajzkutató elmondta, Zala megyében és Keszthelyen is több népszokás is kapcsolódott ehhez a naphoz, melyeket még ma is tartanak.

„A Szent Márton-nap egy kicsit olyan hagyományunk, amiből egyre több lesz. Minden település, minden közösség kezd keresni magának valamilyen kapcsolódási pontot a Szent Mártonhoz. Itt Keszthelyen például a lámpás felvonulás, ami nagyon kedvelt. Az idén ez sajnos elmarad, de reméljük, hogy jövőre már újra megmozgatja a város apraját-nagyját. Igénylik az emberek Márton-nap környékén a lakomákat is, a közösségi összejöveteleket is. Valahogy ez egy olyan hagyományunk, ami így a 21. századba egyre erősebb.”

Márton-napkor szokás volt régebben is libát sütni. Több sütőedény is található a néprajzi gyűjteményben, melyek segítségével kemencében lehettet megsütni a libát.

Ezt a hagyományt a mai napig az éttermek is ápolják. AzÉn Anyósom étteremben is készültek libás ételekkel a hétre. A vendéglátósok tapasztalata szerint az átlagos heteken is szívesen fogyasztanak a vendégek libasültet, de Márton-napon nagyon megnő az étel iránt a kereslet.

„Mell, comb és a máj, ami ugye a fő kuriózum. természetesen libaragu levest nem tudjuk  kihagyni, de mellette készítettünk egy liba erőlevest is, ami nem annyira megszokott a Márton-napi libapalettán. És mindig készülünk egy kis csavarral, mindig próbálunk olyan köreteket mellétenni, ami nem megszokott Márton-napon. Sült krumpli, tört krumpli, párolt káposzta helyett mi gerslit, zöldségeket, sült tököt, céklát, savanyú káposztát adunk.” - ismertette Szücs Attila séf.

Az új kormányrendelet szerint a helyszínen nem tudják elfogyasztani ezt az ételt a vendégek, azonban elvitelre és házhoz szállítással továbbra is kérhető a menü.  

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV