A koronavírus járvány az agrárium állattenyésztési ágazatában is éreztette a hatását. Leginkább a sertéstartók kerültek nehéz helyzetbe, ugyanis a járvány miatt csökkent a kereslet, így jelentős túlkínálat alakult ki Európában. Ehhez hozzájárult az afrikai sertéspestis terjedése is, amely szintén fennakadásokat okozott az exportban. Emiatt csökkentek a felvásárlási árak, ami komoly veszteséget jelentett a gazdálkodóknak. Ezt tetézte, hogy az idei évben jelentősen emelkedtek a takarmányárak, ami szintén megterheli az állattartókat, a kisebb telepeket pedig akár lehetetlen helyzetbe is hozhatja.

„Ilyen szintű áremelkedésre nem nagyon emlékszünk, ez azért nem magyarázható a piaci folyamatokkal. Tehát azzal, hogy most kevesebb terem egy-egy régióban a világban, illetve az állattenyésztés takarmányképessége, legalábbis a felvevőképessége az emelkedik, ez tudjuk, hogy egy trend. Kínában egyébként, ami folyamatok történnek, azok kihatással vannak mindenkire. Tehát nekünk – szoktam mondani – vigyázó szemünket Kínára vessük, mert ha Kínában elkezdenek fejleszteni mondjuk sertéságazatban, akkor az biztos, hogy majd begyűrűzik Magyarországra is, és mondjuk ha ott nagyon nagy mennyiségben vásárolnak fel takarmányt, akkor az lesz, amit most is tapasztalunk, hogy fölmennek a takarmányárak.” - tájékoztatott Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A takarmányárak emelkedése miatt mintegy 10-20%-kal emelkedtek az önköltségek a szakember szerint, a felvásárlási árak viszont csökkennek. Dr. Wagenhoffer Zsombor elmondta, 1-2 hónapig még fenn tudják magukat tartani a gazdák a tartalékaiknak köszönhetően, de ha nem mérséklődnek a takarmányárak, akkor sokaknak abba kell hagyniuk a tevékenységüket. Ráadásul a hazai és az európai húsfogyasztás is csökkent az elmúlt időszakban, a világban azonban a fejlődő országoknak köszönhetően tapasztalható egyfajta növekedés. A hústermékek népszerűsítésére kampányt is indított a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, emellett pedig többféle segítséget is nyújtanak a vásárlóknak.

„Hogyha egy fogyasztó bemegy a boltba és ránéz a húsra, akár sertéshúsra, marhahúsra, és azt látja rajta, hogy KMÉ, Kiváló Magyar Élelmiszer, akkor tudni fogja azt, hogy ezt egyrészt Magyarországon állították elő, magyar állatból, magyar gazdák. Ezzel segíti a magyar gazdákat, hogyha megvásárolja. Tudja, hogy a minőség, az biztonságos, hiszen azért megint csak az elmúlt évtizedekből többször bebizonyosodott az, hogy a magyar élelmiszerek biztonságosak. Tehát egyfajta megnyugvást nyújt neki, biztonságérzetet ad, illetve ezzel lehetőséget ad, hogy Magyarországon a gazdák fennmaradjanak, hiszen ezt a húst választja.” - tette hozzá az ügyvezető.

Az Állattenyésztők számára több pályázat is rendelkezésre áll, ráadásul januártól többletforrásra is lehetőség van. A Vidékfejlesztési Program keretében az eddigi 16-17% helyett 80% nemzeti forrást tesz hozzá az állam az uniós támogatásokhoz. Ennek köszönhetően háromszor annyi forrás áll rendelkezésre, mint a korábbi években. Fontos azonban, hogy ez a pénz azokhoz a gazdákhoz kerüljön, akik akarnak és tudnak is fejleszteni, ugyanakkor a most megszavazott támogatások az év második felében illetve a következő években lesznek esedékesek.      

Regman Karola - Keszthelyi TV