A hazai erdőkben, így Zala megyében is sok vaddisznó él. Ezek az egyébként embert kerülő állatok vadbiológusok szerint hazánk legveszélyesebb emlősei közé tartozhatnak a malacozási időszakban. Február végétől egészen egy hónapon keresztül tart ez a periódus. Általában sűrű, bozótos helyeken alakítják ki a kocák a vackokat, ahol világra hozzák utódaikat. A kirándulóknak van esélyük arra, hogy találkozzanak egy ilyen hellyel, főként, ha letérnek a kijelölt ösvényekről. Bár sokan szeretnék megtekinteni a vadmalacokat, nem ajánlatos az állatok közelébe menni, ugyanis a koca keményen támad, ha vélt vagy valós ellenség tűnik fel a közelükben, legyen az ember, vagy állat. Így a kutyák is veszélyben lehetnek.

„Ha véletlenül találkozunk, ami elég ritkán fordul elő azért, akkor az a legegyszerűbb, hogy a lehető legnyugodtabban elhátráljunk, csendben elvonuljunk, békén kell hagyni. Nem úgy fog támadni, hogy mindig utánunk fog jönni, mert mindig a malacokat fogja védeni. És ha látja, hogy nem akarjuk bántani a malacokat, akkor elenged bennünket és nem fog bennünket bántani. Továbbra is azt mondom, hogy vigyázni kell, mert most van az az időszak, amikor a kocák nagyon óvják a malacaikat.” - mondta el Varga Jenő a Gazdász Vadásztársaság elnöke.

A malacozási időszak március végéig tart, de utána is hónapokig együtt vonulnak a csíkos malacok anyjukkal az erdőben. Varga Jenő ismertette azt is, hogy a süldőket ebben az időszakban elhajtják maguktól a kocák, így ezekkel a csellengőkkel is találkozhatnak a kirándulók és az autósok is.

„A süldők egyedül maradnak, és a süldők kezdenek el inkább bolyongani, mint a kocák. Mert a kocák azért jobban vigyáznak a kondára. A süldők meg ugye elvesztik a főnököt és akkor könnyebben kimennek arra az időszakra olyan helyekre is, ahova a koca egyébként nem engedte volna őket ki.”

Bár átlagosan 4-10 malacot is ellik egy vaddisznó, az állományszám csökkent az elmúlt időszakban. Ehhez nagyban hozzájárul az afrikai sertéspestisjárvány, mely miatt minden eddiginél erőteljesebb ritkítási program indult. 2025-ig csak minden 200 hektárra juthat egy vaddisznó az ASP megfékezése érdekében. Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos arról tájékoztatta televíziónkat, hogy jelenlegi információik szerint Zala megyében és környékén nincs jelen a betegség.

„Eddig Magyarországon sikerült megvédeni a házi sertésállományokat. A járványkitörést csak vaddisznókban állapítottunk meg az ország északi részén, illetve Kelet-Magyarország több megyéjében is jelen van a betegség. Pontos adatokat, pontos térképi megjelenítést a Nébih honlapján lehet megtalálni és a Nébih honlapján mindig minden információ napra készen rendelkezésre áll a vadászok, állattartók vagy a turisták számára is.”

Az országos főállatorvos elmondta, emberre nem veszélyes a betegség. Az ASP-vel kapcsolatos szabályozás miatt folyamatosan zajlik az állomány nagyarányú ritkítása. Az állami szervek azonban kártalanítják a vadászokat.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV