A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdete Szent György-napjához, azaz április 24-hez köthető. Az egyik legismertebb szokás, hogy ezen a napon hajtják ki a legelőre a juhokat és a marhákat. Keszthelyen is leginkább az állattartással kapcsolatos népi hagyományokat jegyeztek fel a néprajzkutatók. Ilyen volt például, hogy a gazdasszony kötényével hajtották a jószágot, hogy termékeny legyen, illetve az is, hogy zöld ággal ütögették őket azért, hogy sok tejet adjanak.
„Ilyenkor házról házra jártak a pásztorok. Keszthelyen is vagy például Szentgyörgyváron is feljegyezték, hogy házról házra ment a pásztor és mindenhol összegyűjtötte úgymond a tojásadót, tojást, zsírt, tejhasznot, vagy olyan termékeket, amelyek az ő megélhetését szolgálták. Több település van a környéken, aminek Szent György a védőszentje, ugye településeknek a neve például Balatonszentgyörgy, Szentgyörgyvár, de a közeli Szent György-hegyen is volt egy Szent György-lik, ami a sárkánynak volt a barlangja és ott lakott a sárkány a hiedelem szerint.” - ismertette Gyanó Szilvia néprajzkutató.
Szent György napját varázslásra alkalmas időpontnak is tartotta a magyar néphit. Jellegzetes volt ilyenkor a harmatszedés a földeken a tejhaszon érdekében. Egyes feljegyzések szerint, akinek gyenge vetése volt és Szent György napján kiment egy lepedővel egy dús búzamezőre, ott összegyűjtötte a harmatot, majd azt a sajátjára húzta, neki is szép lett a gabonája. Emellett a rontás ellen is tettek elődeink ezen a napon.
„Boszorkányos időszak Szent György-napja. Például a tejhasznot nagyon szerették ilyenkor a boszorkányok megrontani, vagy úgy általában a haszonállatot. Ezért az istállónak és az ólaknak az ajtaját, ablakát szokták nyírfaággal teletűzdelni. De még a kulcslyukba is szoktak tenni, azért, hogy ne tudjanak bejönni a boszorkányok.” - tette hozzá a szakember.
Bár a búzaszentelés hagyományosan Márk napjához, azaz április 25-hez kapcsolódik, Reziben hagyománya van, hogy egy nappal korábban végzik el a rituálét a Szent Donát kápolnánál. Szent György napja a hegyi gazdáknak ugyanis egy fogadalmi ünnepe, melynek a pontos eredete nem ismert - mondta el Kiss László esperes az eseményen. Valószínűleg azért tették ezt a fogadalmat, hogy a Jóisten segítségét már ekkor kérjék, hogy a fagy ne vigye el a terményeket. A búza azért jelentős, mert a belőle készült kenyér az életet szimbolizálja.
„Tudjuk jól, hogy a szántástól a vetésig, az aratáson keresztül a cséplésig, az őrlésig a kenyérsütésig benne van az ember egész évi aggodalma, félelme, reménye, az élete És ezért tudták mondani azt, hogy akivel megosztom a kenyeremet, az az életem részévé válik.”
A búzaszentelés szertartását azért is elvégzik, hogy a Jóisten áldása legyen a földeken elvégzett munkán. A szentmise végeztével minden hívő vihetett magával a megszentelt búzából.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV