A világirodalom kimaradhatatlan alakjáról, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij munkásságáról, az irodalomban, kultúrában elfoglalt szerepéről beszélt hallgatóságának Dr. Kosztolányi-Bugovits Valéria. Az irodalomtörténész bemutatta a Moszkvában született íróhoz köthető városok nevezetességeit is. Többek között Szentpétervárt, ahol az író életének nagy részét töltötte  és számos regényének hátterében állt. Az irodalomkedvelők betekintést kaptak a 200 éve született zseniális szerző életéről, megítéléséről is. Bugovits Valéria hangsúlyozta, Dosztojevszkij másfél százada jelen van az irodalomban és velünk él.

"Azért mert az emberi élet, minden ember életének általános kérdéseivel foglalkozik. Nagyon mélyen. Mélylélektani szempontból. Tehát, ő tulajdonképpen,  a művei kapcsán, irodalomtörténészek, kritikusok úgy tartják, hogy a filozófiai, ideológiai regény megteremtője. Túl azon, a lélektani regény nagymestere. Ide citálom, Lídiya Ginzburg híres szovjet-orosz irodalomtörténészt, aki a Lélektani regény című munkájában egy külön fejezetet szentel Dosztojevszkijnek. Természetesen külön fejezetet szentel Tolsztojnak is, a másik zseninek. Dosztojevszkijt az orosz prófétaként emlegetjük. Miként Tolsztojt is."- mondta az irodalomtörténész.

A két írót nem illik együtt említeni, mert ők soha nem találkoztak. Elgondolkodtató, hogy a  két orosz földről származó zseni miért nem szerette egymást, de távolról figyelték a  másik munkásságát - hangsúlyozta az előadó. A témával kapcsolatban a következőt mondta."Amikor megjelent Dosztojevszkijnek a Feljegyzések a holtak házából című műve, amelyet abszolút értelemben a saját élményeiből, a szibériai élményeiből- tulajdonképpen  a naplójának a szépirodalmi megjelenítése-, azt elolvasta Tolsztoj. De nem Dosztojevszkijnek gratulált és nem Dosztojevszkijt kereste meg ezzel,hanem közös barátjukat, ill. közös ismerősüket Sztrahovot. Aki Tolsztojnak barátja volt, Dosztojevszkijnek csak ismerőse, és őneki írt levelet Tolsztoj,hogy "Olvastam, kiváló! Ilyen kiváló munkát nem olvastam még!"

Dosztojevszkij írásaiban visszatükröződik saját élete, annak elválaszthatatlan epizódja, a fájdalom, a családi háttér. A 16. századi délnyugat-oroszországi nemesség sorából való, elszegényedett családban felnőtt író soha nem tudott elvonatkoztatni az apa által teremtett szigorú családi légkörtől. Minden írásában megjelenik a kín, a bűn, a tragédia. Életpiramisának csúcsán mindig az igazság, annak keresése volt. Hitvallása nagy hatást gyakorolt Pilinszky János gondolkodásmódjára is. A bűn és imádság kettős metaforájában érezte meg a kapcsolódási pontot Dosztojevszkij műveiben. A világirodalom utánozhatatlan alakja 1881. január 28-án Szentpéterváron hunyt el. Életének legsötétebb időszaka, az újrakezdés, a siker és a betegség is felelevenítődött a Fejér György Városi Könyvtárban tartott előadáson.

Hegedüs Éva - Keszthelyi Televízió