A mezőgazdaság piaci pozíciója szempontjából meghatározó, hogy milyen források állnak a gazdálkodók rendelkezésére. 2027-ig kétpilléres rendszerben juthatnak forráshoz a szereplők az uniós Közös Agrárpolitika keretében. A közvetlen kifizetések és a pályázható források jelentősen nőttek az elmúlt hét éves ciklushoz képest.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: „Azt gondolom, hogy nekünk ez egy óriási lehetőség, hogy kihasználjuk az ebben rejlő fantáziát és egy óriásit lépjünk előre és közvetlenül a világ élvonalába tudjunk majd tartozni. Ha számokat nézünk, akkor azt látjuk, hogy az egyes pillérben 3300, a kettes pillérben pedig nagyságrendileg 4300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez egy hét éves tervezési időszakot tekintve összesen 7600 milliárd forint rendelkezésre álló forrástömeget jelent.”
A kormány a korábbi 17 százalék helyett 80 százalékra növelte a nemzeti társfinanszírozást, vagyis minden egyes pályázatban elnyert száz forintból 80 forint a hazai költségvetésből érkezik. Ez uniós szinten egyedülálló.
Szakmai fórumokon ismertetik a gazdákkal a Közös Agrárpolitika részleteit. Cél, hogy tényszerű, hasznos információkat nyújtsanak.
Nagy Bálint, a Fidesz választókerületi elnöke: „A jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy a térségben élő, dolgozó és a térséget segítő, erősítő gazdákat is az agrárkamarával együtt még jobban tudjuk támogatni, hiszen valóban azt gondolom, hogy a településeink akkor tudnak valóban erősek lenni itt Zala megyében is, hogyha erős térséget tudunk építeni és az erős térség pedig elképzelhetetlen olyan szereplők nélkül, mint a magyar gazdák.”
Zala megye területének 42 százalékát mezőgazdasági-, 33 százalékát pedig erdőművelésre használják. Az ágazat a világjárvány alatt sem állt le. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke szerint összefogás jellemezte a zalai gazdákat.
„Én úgy gondolom, hogy egy pillanatig sem volt kérdés az, hogy akár a Zala megyei gazdák által, de mondhatom azt, hogy az ország összes gazdája által mindig hazai termék került a boltok polcaira és ebben oszlopos tagja minden egyes szereplő, minden egyes zalai szereplő” - mondta Sabján Krisztián, a NAK megyei elnöke.
A Közös Agrárpolitikának új eleme, hogy jutalmazza a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat és külön jutalmazza a kis- és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságokat. Kiemelt cél a fenntarthatóság, a versenyképesség növelése és a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV