Hazánk egyelőre még bővelkedik a természeti kincsekben. Számos állat- és növényfajunkkal még találkozhatnak a túrázók. Nincs ez azonban így több külföldi országban. Az elmúlt évtizedek alatt az ember olyan mértékben beleavatkozott és tette tönkre a természetet, hogy az élővilágban is kárt tett. Fajok haltak ki vagy váltak veszélyeztetetté. Ez pedig komoly következményekkel járhat. A biodiverzitás megőrzéséhez a kormány több lépést is tett már
„Már 10 éves időtávra tekint vissza, hogy soha nem látott forrásokat kapnak a nemzeti park igazgatóságok a beavatkozások elvégzésére. Ennek a legfajsúlyosabb része a leromlott élőhelyeknek a helyreállítása, az élőhely-rehabilitáció, revitalizáció, a források 70%-a erre csoportosult az elmúlt 10 évben. Mintegy 80 milliárd forintnak a felhasználásáról van szó. És az eredményes az a 300.000 hektár, amiről elmondhatjuk, hogy természeti állapota javult." - fogalmazott Balczó Bertalan helyettes államtitkár.
A jeles napokhoz köthetőek azok a konferenciák, melyeket időről időre megrendez a Balaton Fejlesztési Tanács. Ennek célja, hogy ismereteket szerezhessenek a résztvevők, milyen nemzetközi jó példák állnak rendelkezésekre a természetvédelemről. A korlátozott létszám miatt online is lehetett követni a konferenciát.
„A pandémia rákényszerített minket két évvel ezelőtt a víz világnapi rendezvényünk volt az első 2020-ban, amit online rendeztünk meg. Ugye most feloldották a vészhelyzeti korlátozásokat, szeretnénk visszatérni a jelenlétire. Próbálkozunk még. Vannak kellemes, jó tapasztalatok vele, biztosan meg fogjuk tartani az online formát is, hiszen egy lehetőséget ad azoknak, akik nem tudnak személyesen eljönni, hogy mégis bekapcsolódjanak és részt vegyenek ezeken a konferenciákon.” - osztotta meg Dr. Molnár Gábor a Balaton Fejlesztési Tanács ügyvezető igazgatója.
A szervezők bíznak abban, hogy a fiatalabb generáció is tenni fog a természetért. Ezért kértek fel diákokat arra, hogy fogalmazzák meg gondolataikat, miként lehetne csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A tanulók a textilipar, azon belül pedig a fast fashion-hálózatok környezetszennyezésére hívták fel a figyelmet. Ezek azok a boltok, melyek a nagy divatházakat másolva elérhetőbb áron juttatják el ruháikat a vásárlókhoz. Tevékenységükkel jelentősen nő a megtermelt és a kidobott ruhák mennyisége és a környezetszennyezés.
„Úgy éreztük, hogy attól függetlenül, hogy ez a téma igazából mindenki életének a része, nem sokan tudnak ennek az egész jelenségnek a létezéséről. És szerettük volna, hogy kicsit bemutassuk ezt az egészet, hogy hogy működik.” - mondta el Prorok Dóra tanuló.
A konferencián szót ejtettek még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jövőbeni kihívásairól és a Kis-Balaton természeti értékeiről is.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV