A legeltetésre ebben az évben csak tavasszal volt lehetőség, hiszen az aszály miatt a legelők is kiszáradtak. Az országban ráadásul több helyen gyulladtak ki bálák is, mely még nehezebb helyzetbe hozza az állattartó gazdaságokat. Winkler Dávid családi gazdálkodó is azt vallja, az állattenyésztőket is sújtja az idei csapadékszegény időjárás. Az ő kis családi gazdaságát is megviselte a szárazság. 

„A legelőre szinte tavasz elején egy kicsit tudtunk támaszkodni, de szinte folyamatosan etetnünk kellett. Az idei évre való takarmánymennyiségünk meglett. Hál’ Isten a lucernán az első kaszálás az jól sikerült. Ezt ki tudtuk egészíteni kukoricaszárbálával, amit tudtunk fölbáláztunk és így talán meglesz az éves takarmány. De tényleg azt kell, hogy mondjam, hogy már nem lehet azt tervezni, hogy ősztől tavaszig etetünk, hanem egész évben.”

Az Alföldön, illetve az ország középső részein a lucerna- és a rétiszéna hozam az eddigi átlag negyedére esett vissza. A korábbi hektáronkénti 8-12 bála helyett sok helyen csupán 1-3 darabot tudtak betakarítani. A szálastakarmány ára megduplázódott, a körbálákért 20-30 ezer forintot is elkérnek. Az állattartóknál emiatt nőnek a költségek, és vannak gazdaságok, ahol már az állomány csökkentésének szükségessége is felmerült. Az agrárium egészét sújtó veszteség pedig a szakmai szervezetek szerint akár több százmilliárd forint is lehet. 

„Az idei szénatermésünk pontosan a fele lett  a tavalyihoz képest, pedig ugyanúgy mindent megkapott, de a csapadék miatt ennyivel kevesebb termés lett. Illetve, ami nagyon megviselt, az a kukorica. Hát talán elég lesz az állataink részére. De ahogy hallom, hogy elkezdtek már aratni az egész országban nagyon alacsonyak a termésátlagok” - tette hozzá a gazdálkodó.

A gazdálkodók abban bíznak, hogy az őszi időszakban több csapadék hull majd. Ez némiképp enyhítené a problémáikat. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tájékoztatása szerint a kialakult helyzetre tekintettel idén július 1. és augusztus 18. között Magyarország teljes területén megtörtént az országos aszályhelyzet kihirdetése, amely vis maior eseménynek minősül. Ennek köszönhetően a vis maior bejelentéshez nem szükséges külön igazolni az aszály bekövetkezését, így az ügyintézés egyszerűbbé válik. Egyes támogatási feltételek nem teljesítése esetén, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett, külön vis maior bejelentés nélkül is megőrizhető a támogatási jogosultság. Az intézkedés célja, hogy csökkentse a gazdálkodók adminisztratív terheit, és segítséget nyújtson az aszály által érintett termelőknek. Fontos, hogy a vis maior eljárás nem helyettesíti a kárenyhítési rendszerben a mezőgazdasági káresemény bejelentését, ezt szeptember 30-ig kell megtenni. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV

A felvételeket köszönjük a Somogy TV-nek!