A Festetics Imre Állatpark gím- és dámszarvasainak még megvan a tavalyi agancsuk. Ez annak köszönhető, hogy jól vannak tartva, zárt körülmények között tovább fennmaradnak a fejdíszek. A hullajtás általában februártól következik be. Az új korona július végére, augusztus elejére fejlődik ki, napi 5 cm-t is nőhet addig. A tapasztalat szerint az idősebb egyedek kezdik meg a folyamatot. Egy idő után nem fejlődik az előző évhez képest tovább, akkor kezdődik el az úgynevzetett visszarakási időszak. 

„Ez teljesen egyedfüggő ez a visszarakás. Ugyanis előfordul olyan egyedeknél, hogy már 7-8 éves korban eléri a kulminációs csúcsot és utána már gyengébb minőségű agancsot rak. Ez ugye nagyon függ az élőhelytől, nagyon függ a táplálék minőségétől. Genetikailag a magyar gímszarvas kiváló minőségű agancs felrakására képes, de a takarmányozás, az élőhely, ezek mind-mind befolyásolják az agancs minőségét.” - mondta el Gerencsér Zoltán a Festetics Imre Élményközpont vezetője.

Az állatparkban lévő egyedek koronáit oktatási célra is felhasználják. Az óvodás, iskolás csoportokkal és egyéni látogatókkal is szívesen ismertetik meg, hogy hogyan is néz ki a szarvasok fejdísze. Az agancsok rengeteg információval szolgálnak a vadgazdálkodóknak az állománnyal kapcsolatban. 

„Mik azok a szempontok? Amik fontosak lehetnek, például a szárnak a hosszúsága. A fő ágak megléte. A fő ágaknak a hosszúsága. Szemág, középág, különböző vendégágak. Az agancs formája, a korona ágszáma. Az agancsrózsának az alakulása például. Ebből lehet következtetni a bika korára. Ha fiatalkorú egyedről van szó, akkor domború, az idősebb bikáknál ez homorú.”

Az erdőkben is sok helyen lehetnek elhullajtott fejdíszek.  Ezek azonban a vadgazdálkodók tulajdonát képezik. Ezeket gyűjteni, kereskedni velük szigorúan tilos. Orgazdaság esetén mind a kereskedőt, mind a vásárlót büntetik. Az agancsok eltulajdonítása bűncselekménynek minősül, így nem érdemes kockáztatni. 

„Amennyiben ilyet találunk, akkor nyugodtan megnézhetjük, fotózkodhatunk vele, de ne vigyük haza. Amennyiben ezeket az elhullajtott szarvasagancsokat hazavisszük bűncselekmény miatt a várható büntetésnek az összege akár 5millió forintot is elérheti. Úgyhogy inkább csak nézzük meg, fotózzuk le, de ne vigyük haza.” - emelte ki dr. Lakics Andrea a Keszthelyi Rendőrkapitányság kiemelt bűnmegelőzési főelőadója.

Az országban többször fordult elő olyan eset, hogy kifeszített drótot találtak az erdőben. Ezeknek direkt az volt a célja, hogy megszabadítsa az egyedeket koronájuktól. Ez azonban állatkínzásnak minősül, ami szintén szigorú büntetéssel jár. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV