II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala és újratemetése hatalmas ünnepi elégtételt adott a nemzetnek – hangzott el az évforduló alkalmából rendezett keszthelyi ünnepségen. A Nemzeti Kör és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Keszthelyi Csoportjának tagjai vasárnap emlékeztek meg a fejedelemről és a szabadságharc száműzötteinek rehabilitációjáról.
Rákóczi Ferenc szobra körül gyűltek össze a megemlékezők. A fejedelem keszthelyi emlékművét 2010-ben avatták fel, azóta itt emlékeznek meg a Nemzeti Kör és a KÉSZ helyi tagjai Rákóczi és családja hamvainak hazahozataláról. A Rodóstóban 1735-ben elhunyt fejedelem hamvainak hazahozatalát Krupla Zoltán idézte fel. Elhangzott, hogy már az 1867-es kiegyezés idején felmerült az elmúlt évszázadok száműzötteinek rehabilitációja. Thaly Kálmán közel 40 évet foglalkozott az ügyért, hogy Rákóczi és Thököly itthon találjanak végső nyughelyet. A hosszas előkészületek után 1906. október 18-án vette át a magyar küldöttség a hamvakat Isztambulban. Különvonat szállította hamvakat Budapestre október 28-án, majd másnap Kassán helyezték el végső nyughelyükre a Rákóczi család száműzött tagjait.
„A hamvaikat ragyogó gyászpompával eltemették, de szellemük, tetteik, hazaszeretetük, hősiességük örökké él a magyar élettérben, a magyar történelemben. A hamvak hazahozatala, újratemetése hatalmas ünnepi elégtételt adott a nemzetnek. A rehabilitáció következtében II. Rákóczi Ferencről alkotott kép a saját és mások írásain keresztül kitűnik, hogy emberi erényeiben olyan magas szinten áll, hogy az emberiség példája lehet. Kimagasló helyet foglalhatna el a szentek nagy családjában. Megjelenése, tettei, alattvalóihoz való viszonya, mély keresztény hite, Istennel való társalgásai, egész életének ismertetése, akár a szentmisék része is lehetne.”
Az ünnepségen idéztek Rákóczi íródeákja, Mikes Kelemen gyászjelentéséből, illetve Saint-Simon herceg Rákócziról írott emlékiratából is. A résztvevők a székely autonómiáért is fáklyákat gyújtottak, majd megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát.
