A kutatók szerint 40-50 idegen és őshonos halfaj található meg az európai tavak előkelő sorában számon tartott Balatonban –tájékoztatta az érdeklődőket Dr. Czeglédi István. A tudományos segédmunkatárs azt is elmondta, ha a Balatonnak a befolyóit és vízgyűjtőit tekintjük a számuk lényegesen többre tehető, színük változó még akkor is ha egy fajról beszélünk. Mert a halaknak a színe általában erősen függ attól, hogy milyen pigmenteket halmoznak fel és nagyon befolyásolja a víz a színe is. Sötétebb vizekben maguk a halak is sötétebbek, ez a rejtőzködésüket is nagyban segíti. A Balaton vizének kutatására szakosodott intézet bemutatóhelyein több kérdés is felmerült. Többek között a 90-es évek nagy problémája a többször előforduló halpusztulás, annak okai is, ami midig a vízminőségére vezethető vissza. A víz minősége nem ad okot aggodalomra.
"Gyakran késő tavasszal láthatunk a Balatonban elsősorban dévérkeszeg dögöket, ez azért szokott megtörténni mert ívás után ezek a halak eléggé legyengülnek és a felmelegedő vízben gyakran elpusztulnak, de ez nem számottevő.- mondta DR. CZEGLÉDI ISTVÁN, tudományos segédmunkatárs, MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatója.
A világ egyik legalaposabban kutatott sekély tavában a halpopulációra az élőhely módosulások, az egészséges vízműködés és az emberi beavatkozás van hatással. Így természetes, hogy egyes fajok a tó különböző részein nagyszámban jelennek meg.
Akik elmentek Tihanyba a kutatóközpont nyílt napjára, azt is megtudhatták, hogy az őshonos kecskerákok mellett egy évtizede az Észak-Amerikai cifrarák is megjelent a Balatonban.
Hegedüs Éva - Keszthelyi Televízió