Országszerte fejet hajtottak május utolsó vasárnapján azok élete előtt akik életüket áldozták vagy kockára tették hazájukért. A magyar hősök emlékünnepén Keszthelyen a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban megemlékező szentmisével és a Várkertben ünnepséggel tisztelegtek háborús hőseink előtt.
Vasárnap délelőtt a Fő téri templomban tartott megemlékező szentmiséről érkeztek az emberek a 2. világháborús emlékműhöz. Mindannyian azokra a magyar katonákra emlékeztek akik Magyarországért feláldozták életüket. A Himnusz után Bereczky Szilárd szavalta el Somogyvári Gyula, Halott szemek, halott beszéde című 1916-ban írt versét, majd Kardos József nyugalmazott tanár idézte fel a történelmi eseményeket. A magyar katonák háborúkban megélt borzalmait, hősies helytállását. A kíméletlen időben folyt harcokat,az élelmiszerhiányt a járványokat melyek emberáldozatokat követeltek. Emlékezett a 19 millió 700 ezer halottra és a 22 millió sebesültre, a hozzátartozókra. A hadiözvegyekre és a hátramaradt árvákra is. Don -kanyar, Doberdó, Isonzó s megannyi háborús terület ami elvitte magyarjainkat.
Kardos József megemlékező beszédében hangsúlyozta. A vért, életet követelő csataterek minden része ma is emlékeztet arra, hogy hányan áldozták életüket hazájukért, népükért. Talán a legtöbben Doberdói pokolban.
A megemlékező gondolatok után felcsendültek a Szózat hangjai, majd a részt vevők az emlékműnél elhelyezték a tisztelet koszorúit.
Hegedüs Éva -Keszthelyi Televízió
