A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. A bőséges vízhozamának köszönhetően a tó vize 72 órán belül teljesen kicserélődik. A télen is legalább 22-26 Celsius fokos víz a tó árapasztó zsilipjén keresztül folyik el. A víz itt már körülbelül 20 Celsius fokosra hűl. A víz alá merülve különleges élővilággal találkozhatunk. Számos idegen faj csodálható meg, melyek többsége tisztázatlan módon került ide – mondja Csiszár Viktor ökológus.

„Van olyan vélemény, hogy ezeket szándékosan engedték szabadon, meg olyan vélemény is van, hogy valószínűleg mivel, hogy tele van itt feketén betelepített vízi dísznövényekkel ez a melegvíz, könnyen lehet, hogy ezeknek a halaknak a lárvái ezekkel a trópusi vízinövényekkel jutottak ide. És hogy erre is mondjak példát, a szivárványsügér is sajnos már megtalálható, fönn a tóban is, de néhány éve fedezték fel a bíborsügért, ezt nagyon sokan aranyhalnak nézik, nem aranyhal, tehát nem érdemes e miatt kifogni” - nyilatkozta az ökológus.  

Sok horgász szívesen jár ide, szürkületkor már többen lógatják itt a botot. A fő célpont az ezüstkárász, de ponty, sőt még csuka is fogható a csatornán. Ott jártunkkor csak ezüstkárászok akadtak a horogra. Vajda Gábor a horgászok érdekes megfigyeléseit is szemléltette, kezében a kifogott kárásszal: „Érdekes módon ugye folyamatosan meleg a víz, a haltej folyik ki belőle, pedig nem ilyenkor lenne az ívási időszak, csak ugye teljesen felborítja az egyensúlyukat ez a meleg víz. Nem igazán tudják érzékelni a külvilágnak a változásait.

Nászfoltok is láthatóak a halakon, ezek a Balatonban, vagy más természetes vizeken március végére, április elejére jelenhetnek meg. Ez a kárász és társai nem kerülhetnek vissza a csatornába. Invazív halat ugyanis tilos visszaengedni. A horgászok azt is megfigyelték, hogy a kárászoknál is különféle hibridek tarkítják a vizet – ennek oka szintén az ívási időszak folyamatossága. Vajda Gábor szerint a víz a halak táplálkozására és egészségére is jó hatással lehet: „Folyamatosan meleg vízben vannak, nem lassul le az anyagcsere, folyamatos táplálkozásban vannak, ezáltal ugyanolyan idő alatt, mint egy természetes vízen szerintem másfél-kétszeresét is tudják a tömegüknek gyarapítani, a méretüket növelni. Valamint az még különlegesség,  nagyon sok halat fogtam, de beteg, fekélyes hallal - amit sok vízen látni – még nem találkoztam, úgyhogy leht ő rájuk is jó hatással van ez a gyógyvíz.”  

A pecások sajnálatára az agresszív ezüstkárász a compót is kitúrta erről az előhelyről. Tíz éve még rendszeres zsákmány volt a cigányhal, ám az utóbbi években szinte teljesen eltűnt. A csatorna méretéhez képest akár 6-8 kilogrammos nyurgapontyokat is lehet itt fogni, ám az már szerencsésnek mondhatja magát, akinek évente legalább egy ilyen sikerül.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV