A Genetikai és Biotechnológiai Intézetben számos genomikai kutatást végeznek a szakemberek. A programban olyan technológiát alkalmazna, amely a növények, állatok DNS-ét térképezi fel. A projekt keretében olyan eszközöket tudtak beszerezni, melyek lényegesen megkönnyítik és lerövidítik a kutatások folyamatát. A legsikeresebb modul a méhészethez kapcsolódik.
„A szőlővel tovább foglalkozunk, ez szintén egy keszthelyi erősség. Ugye többféle szőlőfajta került kinemesítésre Keszthelyen. Itt célirányosan molekuláris információkra építve tervezzük ezt a vonalat tovább erősíteni a jövőben. A takarmányozás megint egy olyan terület, ami nagyon szépen fejlődik a Georgikonban és gyakorlatilag egy új ajtót nyitottunk ki a kutatások, fejlesztések irányába.” - ismertette dr. Taller János egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője.
A projektben a burgonyanemesítők is részt vettek. Az új technológia legfontosabb hozadéka, hogy lényegesen lecsökkenti a nemesítés folyamatának hosszúságát. A programban olyan markereket tudtak fejleszteni, amelyek kötődnek a burgonyák ellenálló képességét biztosító génekhez.
„Ezeknek a géneknek a kimutatását gyakorlatilag így a markerek segítségével néhány nap alatt el tudjuk végezni. Nem szükséges olyan hosszadalmas rezisztencia vizsgálatokat végezni, amihez adott helyzetben egy egész tenyészidőszak szükséges vagy néhány hónapig tart. Mondjuk egy vírus vagy gombabetegséggel szembeni rezisztenciának a létét kimutatni, hanem itt néhány nap alatt el tudjuk végezni és nagyon nagy valószínűséggel igazunk is lesz a végén.” - mondta el dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár.
Nem csak növények, állatok esetében is tudtak vizsgálatokat végezni a projekt segítségével. Dr. Dublecz Károly hangsúlyozta, a hibrid, keltetőgépben világra jött csirkék kevésbé állnak ellen a fertőzéseknek, mint a hagyományosan kikeltett csibék. Az antibiotikumos kezelésekkel azonban a fogyasztók immunrendszere is romolhat. A baromfik bél-mikroflórájának takarmányozással összefüggő jellemzése azonban biztató eredményeket mutat.
„Ennek egyfajta alternatíváját jelentik ezek a természetes takarmány-kiegészítők, a prebiotikumok, probiotikumok, különböző növényi kiegészítők, amiket nagyon jól ismerünk. Mert humánban ugyanezeket használjuk táplálék-kiegészítőkként. Csak nagyon sok esetben nem tudjuk a pontos hatásmechanizmusukat, hogy mit csinálnak, hol csinálnak, mennyire pozitív, megéri-e ez a költség és így tovább. Ezeket kell körbejárni és ebben kutakodunk mi már itt 4-5 éve Keszthelyen.”
A Georgikon Campus célja, hogy bekerüljön a világ 30 legjobb agráregyeteme közé. A projekt kapcsán 57 folyóiratcikk jelent meg, ebből 12 a legmagasabb minősítésű lapban. A 3 éves fenntartási kötelezettségük során ezt a számot szeretnék megduplázni. Az egyetem hosszú távú célja, hogy ne csak alapkutatási eredményeik legyenek, hanem olyanok, amelyek az agráriumba beépíthetőek.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV