A műtrágya jelentős áremelkedése és az időjárás is nehéz helyzet elé állítja a gazdákat. A tavaszi munkák már javában zajlanak, de hiányzik a csapadék a földekről. Zala megyében 110 ezer hektáron dolgoznak a szakemberek, ebből tavasszal és ősszel ugyanakkora területet vetettek be összesen 88 ezer hektáron.
A gazdák már permetezik az őszi búzát. Már tavaly is szembesülniük kellett azzal, hogy jelentősen emelkedtek az árak, a növényvédő szerek például 10-15%-kal kerültek többe, mint előtte. Sokkal drágább lett a műtrágya is, a nitrogénalapú szerek 4-5-ször többe kerülnek a tavaly év eleji árakhoz képest. Sok gazdának spórolnia kell a nehézségek miatt, ezért változtatnak a jól bevált módszereken.
„A műtrágya árak nagyon elmentek, emiatt én is áttértem most a folyékony műtrágyának az alkalmazására, mert most ilyen átmeneti időszak van. Meglátjuk, hogy milyen lesz, hogyan alakul a termés emiatt. A magas műtrágyaárak miatt az embernek a vetésszerkezetét is át kellett alakítani. Én is úgy döntöttem, hogy kukoricát már nem fogok termelni, csak azt a minimális mennyiséget, ami a saját gazdaságba szükséges, mivel az input anyagnak az ára nagyon elment.” - mondta Simon József mezőgazdasági vállalkozó.
Az elmúlt időszakban a járulékos költségek is megugrottak. Nem csak a csomagolóanyag vagy a raklapok ára emelkedett. Többe kerül a fuvarozás, a szállítás is. A gazdák szerint összességében akár 30%-os költségemelkedéssel is kell számolni. Nem kedvez a mezőgazdaságnak a szárazság sem. A hótakaró hiányát is megsínylették a növények, de a kevés csapadék is okoz problémákat. A szárazság a munkavégzést is megnehezíti.
„A csapadékhiány miatt a tavaszi talajelőkészítést, és a vetést többen direkt vetőgépekkel oldják meg, azzal próbálják. Ami napi szinten mindenhol probléma, és a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb gond, a gázolajhiány, szintén az egyes menetek kihagyását vetítik előre. Ennek tükrében lesznek a vetések is. Ha továbbra is fennáll ez a csapadékhiány, hiszen a meteorológia, az agrometeorológia főleg áprilisra jelzi a csapadékot, akkor a tavaszi gabonafélék helyett, inkább késő tavaszi kultúrák kerülnek előtérbe.” - tájékoztatott Sabján Krisztián, a NAK Zala Megyei Szervezetének elnöke.
Így például a kukorica helyett inkább szóját és napraforgót vetnek a gazdák. Ezek a növények kevésbé műtrágya igényesek. A szakembereknek azzal is számolni kell, hogy a nappali meleg hatására megjelentek a kártevők. Ezeket a hajnali fagyok ugyan még elpusztítják, de el kell kezdeni a védekezést. A kamara tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 3300 hektárnyi kalászost vetettek el a megyében.
Regman Karola - Keszthelyi TV
