A projekt alapvető célja volt, hogy a kutatási eszközrendszert fel tudják zárkóztatni a 21. század elvárt műszaki színvonalához. A pályázati pénzből a molekuláris genetikai vizsgálatok mellett a növénynemesítésről és a fenntartható növénytermesztésről kutathatnak. A beszerzett, csúcstechnológiát képviselő műszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel korábban nem vizsgálható tudományos összefüggéseket elemezhetnek.

„Molekuláris genetikai kutatásokra való fejlesztésekről van szó.  Ezek nagy átbocsájtó képességű technológiák. Egy időben mintáknak a tucatjait tudjuk vizsgálni. És a DNS-ről olyan mennyiségű információt tudunk nyerni, ami más technológiákkal korábban nem volt lehetséges. Tehát ezek a technológiák azt mondhatom, hogy a molekuláris genetikai kutatásoknak a frontvonalába tartoznak világviszonylatban is. És ezeket alkalmazzuk, integráljuk a különféle nemesítésre és az agrárium különböző szegmenseit érintő kutatás fejlesztési programokba.” - ismertette Dr. Tallér János egyetemi tanár.

Ebből a projektből valósult meg a Burgonyatároló is. Az 1000 tonnányi termény raktározására alkalmas épület régi vágya volt az intézménynek. Ősszel a burgonya betakarítása, valamint tavasszal a növény kitárolása idején így már fedett térben tudnak dolgozni. A korábbi tárolóegységek nem erre a célra épültek. Ugyancsak a pályázatból valósult meg egy klímakamra, amit növény- és állattenyésztésben egyaránt tudnak alkalmazni. Ebben különböző éghajlati viszonyok modellezésére van lehetőség.

„Nálunk itt a Georgikon Campuson kifejezetten a fenntarthatóság témakörére helyezzük a hangsúlyt. Az a célunk, hogy például olyan növényfajtákat nemesítsünk, amik a következő kórokozókkal, kártevőkkel szemben rezisztensek, illetve a szélsőséges időjárás okozta abiotikus stresszhatásokkal szemben is toleránsak. És ez azt gondolom, hogy több szempontból is fontos lehet. Egyrészről a társadalomnak is egy jogos igénye az, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek az asztalra. Illetve a gazdálkodóknak is jó, mert sokkal versenyképesebb gazdálkodást tudnak általuk megvalósítani.” - mondta el Szabó Péter egyetemi oktató, kutató, főigazgatói tanácsadó.

Az összeget számos területre osztották szét, a méhészeti kutatásoknál is van már eredménye a támogatásból származó fejlesztésnek. A méhtenyésztés segítésében szükséges DNS technológia például a Georgikon Campuson érhető el. Ezzel például egy tenyészméh anya esetében több ezer tulajdonságot tudnak egyszerre vizsgálni. Többek között a kártevőkkel szembeni ellenállóságot vagy a méhbetegségekkel szembeni fogékonyságot is.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV