A 17 méter hosszú Süllő II-t  1971-ben gyártották Balatonfüreden. A hajó egy különleges emléke a balatoni halászatnak, hiszen annak fénykorában teljesített szolgálatot. Gyomrában ma is ott van a négyhengeres 72 lóerős Csepel dízelmotor. Kormányállásában és fedélzetén számos kapitány és halász fordult meg, akik nap mint nap vízbe vetették a hálót a magyar tengeren.  2013-ban került szárazra a hajó, azóta várta jobb sorsát.  

Kettő, összesen 55 tonna teherbírású daruval emelték meg a Süllő II-t, hogy megtehesse utolsó útját. A 17 tonna súlyú hajót zökkenőmentesen sikerült az egykori halásztelep, mai nevén Első Balatoni Sporthorgász Centrum kikötőjébe emelni. A vízre helyezést követően fél órát még hevederekkel fogták a Süllő II-t, hátha betörne a víz a hajótestbe. A Süllő II. ma az egyetlen fennmaradt ilyen típusú balatoni halászhajó.

„2013-ban végleg kikerült a vízből, azóta itt pihent a parton, több társával együtt, melyeket sajnos a cég korábban már értékesített és eladott, azok lebontásra is kerültek, úgyhogy ebből a fajta halászhajóból ez az utolsó példány, amit meg tudtunk menteni” - nyilatkozta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. 

A Balatoni Halászati Részvénytársaság 1899-ben kezdte meg tevékenységét a Balatonon. Lóczy Lajos szerint 1907-ben 28 nagyháló dolgozott a tavon. Az ’50-es években 1300-1700 tonna közötti halmennyiséget fogott ki a halászat. A Süllő II-vel a 70-es évektől úgynevezett nagyhálós halászatot folytattak. 

„Kilométer hosszú hálóval halásztak vele. Egymás mellett állt a két hajó és csörlő segítségével vontatták be a hálót, majd a zsákban, a háló végén összegyűjtött halat pedig a halas dereglyébe merték be a hálászok. Nyilván két dereglyével dolgoztak, egy hálós és egy halas dereglyével. A hálós dereglyébe szedték be utána a hálót és aztán tericsfára terítették ki. Fonyódon és Balatonszemesen is meg voltak ezek a tericsfa oszlopok a vízben, ahol szépen a halászok a nap végeztével kiterítették a hálót” - részletezte a nagyhálós halászat módját a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. 

A Süllő II. testében nem tapasztaltak vízbetörést, így elkezdhették a mára üzemképtelen hajó vontatását. Utoljára futhatott ki a keszthelyi halásztelep kikötőjéből az ötvenéves hajó, hogy Vonyarcvashegy felé vegye az irányt. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. ajándékba adta a nagyhálós halászhajót a nagyközségnek. A település védelem alá helyezi és szeretnék egy éven belül felújítani és kiállítani a hajót a helyi strandon.      

Pali Róbert polgármester: „Interaktív bemutatókon keresztül fogjuk bemutatni már óvodás kortól, iskolás koron keresztül, felnőttek számára is. A hajóba majd be lehet menni, amikor elkészül a felújítás  és azon keresztül fogjuk bemutatni a halászoknak a történetét, illetve a Balatonnak a fenntartását és üzemeltetését, hogy hogyan kell végezni.”

Vonyarcvashegy számára fontos a balatoni halászat hagyományainak megőrzése. Különösen azért, mert itt található hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája. A legenda szerint a 18. században jégen rekedt halászok emelték a Szent Mihály-kápolnát, hálául megmenekülésükért.   

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV