A zsidó származású német filozófus-apáca 1922-ben keresztelkedett meg, miután elolvasta Ávilai Szent Teréz önéletrajzát. Ez segített ugyanis neki rátalálni önmagára és Istenre. 1933-ban lépett be a kölni karmelita rendházba, ahol a Terézia Benedicta nevet kapta. Itt írta meg a Véges és örök lét című könyvét, amelyben Aquinói Szent Tamás és Husserl filozófiáját próbálta összeegyeztetni. Edith Stein életét a Linzből érkezett 28 plakát mutatja be a Kármel Templom folyosóján kiállított tárlaton.

„A tanításaiból az egyik számomra legfontosabb, hogy a nő szerepe a családban és egyáltalán a társadalomban, erről rengeteget írt. És az ő tanítását és az ő igazsággal kapcsolatos nézeteit később a zsinati dokumentumok is elkezdik feldolgozni, annyira fontos az ő filozófiai meglátása.” - mondta el dr. Fodor János.

A kiállítás január végéig látható lesz azzal a vággyal, hogy a látogató hívek imádkozzanak közösen Európáért és a hazáért. Edith Stein önfeláldozó személyiség volt, ezt mutatja egyik mottója is, mely szerint „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” A koncentrációs tábortól is megmenekülhetett volna, de úgy vélte, szüksége van arra, hogy vállalja a sorsközösséget. 1998-ban II. János Pál pápa avatta szentté.

„Nagyon nagy szükségünk van önfeláldozó magyar honfitársakra. Olyanokra, akik önzentlenül önmagukat, saját életüket oda merik ajándékozni másokért. Nagyon remélem, hogy akik eljönnek, ezzel a vággyal fognak haza térni, hogy akár mindenüket is odaadják azért, hogy másoknak élete lehessen.” - tette hozzá a karmelita plébános.

A plakátokat az Edith Stein Osztrák Társaság ajándékozta a plébániának azzal a kéréssel, hogy legyen egy szentmise, amit német és magyar nyelven imádkoznak el. Ezért tartottak a megnyitót megelőzően kétnyelvű szentmisét, melyen Edith Steinre és az ő tanításaira hívták fel a hívek figyelmét.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV