Többek között a Republic 67-es út című slágerét is előadták a közönségnek a Gondviselés Háza tagjai. A fogyatékosok napközi otthonában értelmi fogyatékosoknak, autistáknak és a halmozottan sérülteknek is szerveznek programokat. A nyílt nap keretében ezekről tájékoztatták az érdeklődőket. Dr. Máté Szilvia három hónapja lett az intézmény vezetője. Véleménye szerint fontos éreztetni mindenkivel, hogy közösségbe tartozik.

„Én azt tapasztalom, mint hivatásos gondnok, 16 éve vagyok hivatásos gondnok is, hogy nagyon sok az úgynevezett dugdosott gyerek. Akit a szülők azt hiszik, hogy sokkal jobbat tesznek azzal, hogy ha eldugják, nem mutatják meg. És előkerülnek időnként felnőttként, amikor már meghal a szülő, lebetegszik a szülő, és ötven valahány évesen egyszer csak ott marad egyedül. Hogy sokkal inkább hozzák ide, vállalják fel, mi segítünk.”

A nyílt napon játékos feladatot kaptak az érdeklődők. A fiatalokkal beszélgetve kellett kitalálniuk, hogy a megkapott mondatokat vajon melyikük mondhatta. Egy kijelentéshez maximum két nevet írhattak. Ez is segítségül szolgált ahhoz, hogy jobban megismerjék az intézmény működését.

„A nyíltnapról a facbeookról egy ismerős által értesültem, aki megosztotta. És nagyon örültem neki, mert évek óta itt járunk el a Szeretet Szolgálatnak az épületei mellett, amikor megyünk a buszhoz, vonathoz. És mindig nagyon érdekelt, hogy itt mi zajlik és nagyon örültem. Máskor nem akartam bekopogni, becsöngetni, az mégis milyen, az ember úgy érzi, hogy zavar. Így pedig szervezett körülmények között megláthatjuk, hogy mi történik itt.” - mondta el Kartali Zsuzsa.

Összesen 35 egyénnel foglalkoznak a szociális munkások. Közülük a legfiatalabb 18, míg a legidősebb 64 éves, de mindannyian gyereklelkűek. A napközi otthonba reggel 7 órától érkeznek, többen a Támogató Szolgálat segítségével. Minden napra szerveznek nekik programot, szemétszedés, előadás vagy kirándulás is szerepel az események között. A tagok között olyanok is akadnak, akik külön feladatot látnak el.

„Én vagyok ugyebár a kapus. És én fogadom az embereket, meg én engedem ki őket. És jól érzem magam.” - ismertette Nuznek András.

Az intézménybe továbbra is várják a jelentkezőket, akik igénylik a segítséget. Mint elhangzott, a Gondviselés Háza nem egy megőrző hely, a fejlesztésen és az együttléten van a hangsúly.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV